Ha van valami, ami az Anonim Antagonisták létrehozásakor nem szerepelt a célok között, az Eötvös Pál MÚOSZ-elnök mennybemenesztése. Az erre a hónapra rendelt végtelenül kisszerű sajtópolémia kapcsán viszont nem lehet nem egyetérteni azzal, amit mond.
Január végén Kertész Péter és Róbert László újságírók levéllel fordultak a MÚOSZ elnökségéhez: szerintük ugyanis az 1997-ben, halála előtt néhány hónappal a szervezet örökös tagjává avatott Kecskési Tollas Tibor, a '60-as évektől a Nemzetőr című müncheni emigráns lap szerkesztője '44-ben a beregszászi gettó parancsnokaként kegyetlenkedett a deportáltakkal. A levél a Holokauszt Emlékközpont Auschwitz Albumát hozza bizonyítékként, és miután a MÚOSZ-elnökség felőlük nézve nem reagált, aláírásgyűjtésbe fogtak. A kezdeményezők a Népszabadság Online (NOL) szerint ezidáig 70 szignót gyűjtöttek be: az aláírók között éppenséggel a NOL szerkesztője maga is szerepel, egyebek mellett Bolgár György, Győrffy Miklós és Tamás Ervin újságírók, vagy éppen Görgey Gábor és Tamás Gáspár Miklós nem-újságírók mellett.
Kecskésit 1949-ben népbíróság ítélte el, az ítéletet viszont 1991-ben megsemmisítette az immár független Legfelsőbb Bíróság, az örökös MÚOSZ-tagságot pedig rehabilitálása után, az emigráns sajtóban kifejtett ténykedéséért kapta. A holokauszt-albumra való hivatkozáson kívül maga a mostani körlevél is csak ennyit állít: az egykori népbírósági tárgyaláson "a tanúk közül többen felismerték benne a kegyetlen csendőrparancsnokot, mások az ártatlanságát bizonyították". Kábé ugyanilyen határozott a 168 óra vonatkozó cikke is.
A MÚOSZ honlapjára pénteken került fel egy rakás árnyaló anyag az ügyben, köztük a Holokauszt Emlékközpont kuratóriumi elnökének levele, aki cáfolja, hogy bizonyítani tudnák a vélelmezett háborús bűnösséget, ma (hétfőn) délután pedig Eötvös is előállt egy nyílt levéllel. Röviden, ebben azt kéri, mindenki lesz szíves először elfogadni, hogy nem az elnökség, hanem az Örökös Tagok Testülete dönt, majd tájékozódni az ügyben, nem helyből megkérdőjelezni a Legfelsőbb Bíróságot, végül csatol egy újabb -- bár megfellebbezhetetlennek éppen nem tűnő -- történészi véleményt. (Ha semmit nem hiszünk el, amiről nem láttunk megbízható iratokat, biztosan annyit lehet tudni, hogy keveset lehet tudni: Kecskési épp úgy lehetett partizánbarát, németellenes muraközi csendőr, mint a nyomait zseniálisan eltüntető lágerparancsnok.)
Szerencsére én nem vagyok a MÚOSZ elnöke, így nem is kell annyira óvatosan fogalmaznom, mint Eötvösnek. Tehát: mit várjunk azoktól az újságíróktól, akik épp a hősiesen védelmezett újságírószövetség honlapján nem tudják elolvasni azokat a dokumentumokat, amelyek nem illeszkednek a képbe? Következtessünk-e az aláírások hirtelenségéből és a gyakran zsigeri indoklásokból arra, hogy az aláírók napi munkájuk során milyen körültekintéssel járnak el, amikor a közönségüket informáljak? Mit kellene gondolnunk, amikor két újságíró egyetlen emaillel kollégáik tucatjaival felejteti el az ártatlanság vélelmét? Ráadásul: mióta akkora közügy, ki örökös MÚOSZ-tag, hogy abba ránézésre vagy két tucat nem-MÚOSZ tagnak is petíciókban kell belebeszélnie? (A MÚOSZ, tudniillik, nem állami szervezet, nem is az egyetlen és nem is az újságírószövetség az országban. Ha kicsit is ad a függetlenségére, reméljük, érvényesíteni tudja azt egy rakás -- mégoly baráti -- aláíróval szemben.)
A blog szerzőinek egy része fél délután arról levelezett, írjunk-e egy közös álláspontot a dologról, vagy hagyjunk mindenkit háborúzni a saját bilijében -- a dolgot a meglepően konfrontatív Eötvös-levél döntötte el. A magyar sajtó főbb bajait néhány bővített mondatban össze lehet foglalni, és a politikai-társadalmi abnormalitást tökéletesen lekövető megosztottság az egyik ilyen sarokpont: a mindent eluraló szekértábor-logika, a zsigeri döntések és vélemények a higgadt mérlegelés helyett. Erre fájdalmasan precíz példa ez az egész levél és aláírói is, ami idáig a legkevésbé sem segített abban, hogy a jelenség a jövőben enyhüljön.
De ha az örökös tagok szerdai ülésükön nem zárnak ki valakit minden bizonyíték híján, pusztán hetven kényszeres chartázó kérésére, és emiatt néhány aláíró dölyfösen kilép a MÚOSZ-ból, az ha az újságírásnak közvetlenül nem is, de talán a legnagyobb újságírószövetségnek jót tesz majd.
Frissítés (február 19.): Szemenyei-Kiss Tamás, a Hungarista Mozgalom Hírszolgálata utolsó vezetője emailben ajánlotta figyelmünkbe Kecskés Tollas Tibor bűnössége mellett érvelő cikkét. A Hungarista Mozgalom Hírszolgálata az emigráns magyar nemzetiszocialisták hálózata volt a világháború után, majd a rendszerváltással a hungarizmus hazai szervezőjévé vált. Bővebben itt.
Frissítés (március 5.): Az azóta történteket, és amit gondolunk róluk, új bejegyzésben összegezzük.
[FRISSÍTVE] Itt a náci, hol a náci?
2008.02.18. 22:48 zsombor
22 komment
Címkék: múosz eötvöspál bolgárgyörgy győrffymiklós
A bejegyzés trackback címe:
https://antagon.blog.hu/api/trackback/id/tr87344989
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
gábor 2008.02.19. 10:27:46
:))) [köszönjük a bátorítást!]
a legjobb amúgy Pelle János aláírása és megjegyzése a nol.hu-s cikkben:
"Pelle János: Csatlakozom. Előbb a nyilasokat távolítsák el a MUOSZ-ból, aztán a céget is felszámolhatják."
a legjobb amúgy Pelle János aláírása és megjegyzése a nol.hu-s cikkben:
"Pelle János: Csatlakozom. Előbb a nyilasokat távolítsák el a MUOSZ-ból, aztán a céget is felszámolhatják."
Kobaljov 2008.02.19. 21:33:06
:-) A sokadik kétes aláírásgyűjtéses akció és némelyik aláírónak a sokadik mellényúlása, ami után másnap is lelkiismeretfurdalás nélkül tetszeleg a bölcs megmondó szerepében a nagy nyilvánosság előtt. Ezek sose tanulnak?
zetalaki 2008.02.20. 11:36:05
ez dícséretes buzgalom, de nyilván a Múosz azért kussol, mert akkor bizony felmerül kérdés, ha nyilasok nem lehetnek tagok, akkor a kommunisták miért? márpedig nem nehéz kitalálni, hogy a Múosz sorai tele vannak volt komcsikkal, hogy mást ne mondjunk, az elnök az egykori pártlap egykori főszerkesztője volt (1990 előtt is). úgy gondolom, egy ilyen döntés elég nehezen vállalható következményekkel bírna a jelenlegi Múosz soraiban...
Szemenyei-Kiss Tamás 2008.02.20. 12:27:07
A MÚOSZ Kecskési Tollas ügye bonyolultabb, mint hinnénk. Engem, nagyon helyesen (?) 2001-ben, mivel 1998-ig vezetője voltam a Hungarista Mozgalom Hírszolgálatának (HMH) kizártak a MÚOSZ tagjai közül, hála (?) Halák László ex-elvtárs éberségének. Tény, hogy nem vették figyelembe: éppen én voltam az, aki megszüntette az 1946-tól működött hírszolgálatot - de fő a fedhetetlenség, talán helyes döntés volt a kizárásom.
Igaz, ha ott lettem volna a beregszászi zsidók (11.000 zsidó honfitársunk) deportálásánál mint Kecskési Tollas, akkor most minden esélyem meglenne az Örökös Tagságra - de sajnos, engem háborús bűntettekért sem ítéltek el, igaz, a "Potyka bácsi" mellett engem is kormánykitüntetésben akartak részesíteni. Nem fogadtam el, mert az már túlzottan is sok lett volna a jóból... és hát néha tükörbe is szoktam nézni.
Drága Jó Eötvös Pál Elnök Úr! - Akkor most várhatom a megkövetésüket és az ex-nácik újrafelvételét?
Tanácstalansággal és bizakodással:
Szemenyei-Kiss Tamás nyd. újságíró
Igaz, ha ott lettem volna a beregszászi zsidók (11.000 zsidó honfitársunk) deportálásánál mint Kecskési Tollas, akkor most minden esélyem meglenne az Örökös Tagságra - de sajnos, engem háborús bűntettekért sem ítéltek el, igaz, a "Potyka bácsi" mellett engem is kormánykitüntetésben akartak részesíteni. Nem fogadtam el, mert az már túlzottan is sok lett volna a jóból... és hát néha tükörbe is szoktam nézni.
Drága Jó Eötvös Pál Elnök Úr! - Akkor most várhatom a megkövetésüket és az ex-nácik újrafelvételét?
Tanácstalansággal és bizakodással:
Szemenyei-Kiss Tamás nyd. újságíró
zsombor 2008.02.20. 12:29:40
@zetalaki
De hát épp hogy nincs csendben a MÚOSZ - ez persze nem változtat azon, amit utána írsz. Eötvös amúgy '89-től főszerkesztő (megint csak de: igaz, előtte is helyettes volt).
Mindenesetre figyelünk, mit dönt ma az örököstag-bizottság.
De hát épp hogy nincs csendben a MÚOSZ - ez persze nem változtat azon, amit utána írsz. Eötvös amúgy '89-től főszerkesztő (megint csak de: igaz, előtte is helyettes volt).
Mindenesetre figyelünk, mit dönt ma az örököstag-bizottság.
Léderer Pál 2008.02.25. 15:32:07
Idézném Kertész és Róbert kollégák levelének utolsó bekezdését: Mindezek alapján, figyelemmel irodalmi és szerkesztői érdemeire is, nyugodt lelkiismerettel nem állítható, hogy Kecskési Tollas Tibor (az évkönyv tanúsága szerint: Kecskési Tibor illetve Tollas Tibor) csendőrparancsnokként fedhetetlennek bizonyult, ezért úgy gondoljuk, hogy érdemtelen a Magyar Újságírók Országos Szövetsége örökös tagságára.
A levéből kiderül, hogy a szerzők nem kérdőjelezik meg az LB ítéletét, viszont nem érzik jól magukat egy olyan szervezetben, amelynek örökös tagja lehet, aki részese volt a beregszászi zsidók deportálásának (még, ha történetesen nem is kegyetlenkedett).
Ettől alighanem független, hogy Beregszász előtt KTT valóban együttműködött-e a muraközi partizánokkal vagy sem, illetőleg, hogy a Páva utcai Holokauszt központ utólag retusálta-e az özvegy felszólamlására, és tekintettel az LB ítéletére saját anyagait.
Nem tudom, miért lenne összeférhetetlen aláírásom és a levél, illetve az aláírók listájának közlése azzal, hogy a NOL szerkesztője vagyok.
Egy apró korrekció: Tamás Ervin újságíró, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese.
Szerintem megérdemelne az írás egy frissítést, rögzítve, hogy Kertész és Dési János az Örökös Tagok Testületének döntése elleni tiltakozásul kiléptek a MÚOSZból. Én felfüggesztettem tagságomat.
Üdvözlettel,
Léderer Pál
A levéből kiderül, hogy a szerzők nem kérdőjelezik meg az LB ítéletét, viszont nem érzik jól magukat egy olyan szervezetben, amelynek örökös tagja lehet, aki részese volt a beregszászi zsidók deportálásának (még, ha történetesen nem is kegyetlenkedett).
Ettől alighanem független, hogy Beregszász előtt KTT valóban együttműködött-e a muraközi partizánokkal vagy sem, illetőleg, hogy a Páva utcai Holokauszt központ utólag retusálta-e az özvegy felszólamlására, és tekintettel az LB ítéletére saját anyagait.
Nem tudom, miért lenne összeférhetetlen aláírásom és a levél, illetve az aláírók listájának közlése azzal, hogy a NOL szerkesztője vagyok.
Egy apró korrekció: Tamás Ervin újságíró, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese.
Szerintem megérdemelne az írás egy frissítést, rögzítve, hogy Kertész és Dési János az Örökös Tagok Testületének döntése elleni tiltakozásul kiléptek a MÚOSZból. Én felfüggesztettem tagságomat.
Üdvözlettel,
Léderer Pál
mozis 2008.02.27. 08:31:21
Szemenyei-Kiss Tamás cikke a szokásos: egy soha nem alátámasztott verziót közöl, amit csak rajta keresztül lehet ellenőrizni. Tücsköt-bogarat összehord, (pl. Radvánszky A. egyáltalán nem volt nyilas vagy akár szélsőjobboldali), egy másik irányba elfogult, de legalább alátámasztott cikk:
www.kortarsonline.hu/0604/juhasz.htm
Jelenleg ott tartunk, hogy Tollas feltételezett, és alaposan soha nem igazolt gettóparancsnokága (és nem láger-) többet nyom a latban, mint mondjuk Gömöri Endre (szintén elhunyt, szinté örökös tag) dokumenálható, Mindszenty- és katolikus-ellenes uszításai nagyjából ugyanennyi idős korában.
Nem lehetne békénhagyni őket és azt mondani, hogy bizonyos érdemekkel, vagy a fiatalkori botlások jóvátételével valaki érdemessé válhat bizonyos elismerésre?
www.kortarsonline.hu/0604/juhasz.htm
Jelenleg ott tartunk, hogy Tollas feltételezett, és alaposan soha nem igazolt gettóparancsnokága (és nem láger-) többet nyom a latban, mint mondjuk Gömöri Endre (szintén elhunyt, szinté örökös tag) dokumenálható, Mindszenty- és katolikus-ellenes uszításai nagyjából ugyanennyi idős korában.
Nem lehetne békénhagyni őket és azt mondani, hogy bizonyos érdemekkel, vagy a fiatalkori botlások jóvátételével valaki érdemessé válhat bizonyos elismerésre?
Szemenyei-Kiss Tamás 2008.02.28. 11:19:42
A zsigerből jövő indulatokkal megfogalmazott véleményekkel nem bölcs dolog vitába szállni, kedves "mozis"... Honnan gondolja azt, hogy a hungarista állam Magyar Nemzeti Bankja vezértitkára soha nem volt nyilas vagy szélsőjobboldali? Ön szerint magánakció volt a svájci bankokba átmenekített aranykészlet (amely később a HMH pénzügyi alapját képezte)? - Kecskési-Kohlmannról a "semmivel alá nem támasztott verziót" nem a saját kútfejemből vettem, hanem a Hungarista Mozgalom Hírszolgálata(HMH) dokumentumai között is megtalálható emigrációs iratokra hívatkoztam. - A "gettóparancsnokság" ügyében csupán csak annyit: ha valaki - bárki - "csak" keretlegényként vett részt a beregszászi zsidók, 11.000 ember, deportálásában, akkor azt a későbbi állítólagos jótéteményei ellenére sem illendő elfelejteni. Ha ugyan egyáltalán voltak ilyen megnyílvánulásai a néhai csendőrtisztnek... Én ugyan nem vagyok "mozis", sőt, a multam miatt demokratikus újságírónak sem nevezném magam - ugyanakkor elhiheti, hogy a HMH egykori vezetőjeként rendelkezem némi személyes tapasztalattal Kecskési-Kohlmann ügyében (is).
"Nem lehetne békénhagyni őket?..." - kérdezi.
Ajánlom, menjen el Auschwitzba, Birkenauba, stb.,stb. és azt követően beszélgessünk. - De ha választ óhajt, leírom: "békénhagyni" a tömeggyílkosságok elrendelőit, résztvevőit nem lehet, nem lenne tisztességes az áldozatok emléke miatt sem!... - Éppen a megbocsátás, az Ön által említett "békénhagyás" indukálja napjainkban a nemzetiszocializmus újjáéledését. - Ne haragudjon, ha nem üdvözlöm Önt.
"Nem lehetne békénhagyni őket?..." - kérdezi.
Ajánlom, menjen el Auschwitzba, Birkenauba, stb.,stb. és azt követően beszélgessünk. - De ha választ óhajt, leírom: "békénhagyni" a tömeggyílkosságok elrendelőit, résztvevőit nem lehet, nem lenne tisztességes az áldozatok emléke miatt sem!... - Éppen a megbocsátás, az Ön által említett "békénhagyás" indukálja napjainkban a nemzetiszocializmus újjáéledését. - Ne haragudjon, ha nem üdvözlöm Önt.
Kollár Erzsébet 2008.02.28. 11:21:29
Tisztelt Anonim Antagonisták!
A Népszabadság 2003. április 4-én megjelent számában rövid tájékoztatást írtam az akkor (is) ünnepelt háborús bűnös gr.Wass Albert multjával kapcsolatban, kiemelve a Hungarista Mozgalom Hírszolgálatában 1998-ig folytatott tevékenységét.
Olvasói levelem megjelenését követően olyan szimpátiatüntetés kezdődött – elsősorban az amerikai-kanadai nemzetiszocialisták részvételével – hogy az addig igen bátornak tűnő Révész Sándor NSZ-rovatvezető kénytelen(?) volt bocsánatot kérni a kaliforniai turulfészek hungarista orgánumának főszerkesztőjétől, Mr. Lorant Szasz úrtól, a Wass-életmű amerikai kiadójától.
Igen meggondolatlanul, ezt követően, a MÚOSZ Etikai Bizottságához fordultam – Eötvös Pál akkori főszerkesztő gyávaságát is kifogásolva – de a lezajlott tárgyaláson, úgymond, helyére tették az eszemet az állítólag történelemben sem tájékozatlan MÚOSZ-prominensek…
Ezután, gondolom érthetően, a Kecskési Tollas Tiborra vonatkozó információimmal elő sem mertem állni.
Igaz, az egykori csendőrtiszt, a 11.000 zsidó bevagonírozásánál közreműködött Örökös Tag csak parancsot teljesített – de annyi tisztesség már akkor sem volt benne, hogy a kényszerhelyzetben(?) a fegyverét inkább önmaga ellen fordítsa. Hallottam ilyen igaz emberekről is, de, úgy vélem, Kecskési Tollas Tibor nem tartozott közéjük.
Kollár Erzsébet (Budapest)
(A komment emailben, még a döntés előtt érkezett, mi másoltuk be későn - AA)
A Népszabadság 2003. április 4-én megjelent számában rövid tájékoztatást írtam az akkor (is) ünnepelt háborús bűnös gr.Wass Albert multjával kapcsolatban, kiemelve a Hungarista Mozgalom Hírszolgálatában 1998-ig folytatott tevékenységét.
Olvasói levelem megjelenését követően olyan szimpátiatüntetés kezdődött – elsősorban az amerikai-kanadai nemzetiszocialisták részvételével – hogy az addig igen bátornak tűnő Révész Sándor NSZ-rovatvezető kénytelen(?) volt bocsánatot kérni a kaliforniai turulfészek hungarista orgánumának főszerkesztőjétől, Mr. Lorant Szasz úrtól, a Wass-életmű amerikai kiadójától.
Igen meggondolatlanul, ezt követően, a MÚOSZ Etikai Bizottságához fordultam – Eötvös Pál akkori főszerkesztő gyávaságát is kifogásolva – de a lezajlott tárgyaláson, úgymond, helyére tették az eszemet az állítólag történelemben sem tájékozatlan MÚOSZ-prominensek…
Ezután, gondolom érthetően, a Kecskési Tollas Tiborra vonatkozó információimmal elő sem mertem állni.
Igaz, az egykori csendőrtiszt, a 11.000 zsidó bevagonírozásánál közreműködött Örökös Tag csak parancsot teljesített – de annyi tisztesség már akkor sem volt benne, hogy a kényszerhelyzetben(?) a fegyverét inkább önmaga ellen fordítsa. Hallottam ilyen igaz emberekről is, de, úgy vélem, Kecskési Tollas Tibor nem tartozott közéjük.
Kollár Erzsébet (Budapest)
(A komment emailben, még a döntés előtt érkezett, mi másoltuk be későn - AA)
jclayton · http://www.korkep.sk/ 2008.02.28. 20:57:11
"...Olvasói levelem megjelenését követően olyan szimpátiatüntetés kezdődött – elsősorban az amerikai-kanadai nemzetiszocialisták részvételével..."
Mint arra a bejegyzés is rámutat, szimpátiatüntetéseknek nem vagyunk híján egyik oldalról sem. Csak a legtöbben szakmai álláspontnak álcázzák.
Mint arra a bejegyzés is rámutat, szimpátiatüntetéseknek nem vagyunk híján egyik oldalról sem. Csak a legtöbben szakmai álláspontnak álcázzák.
mozis 2008.02.29. 14:32:52
Miután lucskosra sírtam a párnámat, mert a jeles újságíró nem üdvözölt:
Nem mintha olyan öröm lenne Szemenyei-Kiss Tamással vitatkozni, csak a tények kedvéért.
Kollár Erzsébet Szemenyei Kiss Tamás élettársa/felesége, hozzászólásaik asszem összevonhatók.
Radvánszkyról azért nem feltételezm, hogy nyilas volt, mert akkor 1948-ban nem bízták volna meg a Magyar Nemzeti Bank svájci képviseletének vezetésével.
Szemenyei Kiss Tamás furtonfurt hivatkozik a Hungarista Mozgalom Hírszolgálatában betöltött szerepére, amelyet más, virtigli és igazolt nemzetiszocialisták (pl. Dobszay Károly Dortmundból) egyáltalán nem erősítenek meg. A SZKT által állandóan hivatkozott hírszolgálati archívum az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának 567-es fondja csak engedéllyel (SZKT-éval) kutatható, így állításai nem ellenőrizhetők.
A belinkelt, teljesen kusza cikk (benne van mindenki Wasstól, Borsányi Juliánig és másokig, tücsök és bogár. Tollasról, magáról mindössze néhány sor) tényállításokat közöl, amelyek pl. Borsányiról effektíve nem igazak, ld. Szakály Sándor helyreigazítását a legfrissebb Rubiconban, amelyet a jól láthatóan Szemenyei Kiss adataira támaszkodó Kovács Tamásnak címzett.
Nem hinném, hogy rászorulok arra, SZKT adjon nekem életviteli tanácsokat, de jártam Auschwitzban és Birkenauban is, (mellékszál: mélyen megrendített) ennek azonban relatíve kevés köze van a poszt témájához.
Jelenleg van egy, a Legfelsőbb Bíróság által hatályon kívül helyezett népbírósági eljárás Tollas kapcsán, van Göncz Árpád kitüntetése, és van egy, SZKT cikkénél némiképp öszefogottabb Juhász-féle írás, amelynek állításaira SZKT nem reagál.
Szóval legközelebb, sejtetések helyett (ld.: "ha egyáltalán voltak ilyen megnyilvánulásai"), lábjegyzeteket kérek Szemenyeitől. Kőkemény faktumokat, tanulmányt, mert ez lószar.
Meg elég, ha a saját nevén ír, nem kell ebbe a szeretett nőt is belerángatni.
Nem mintha olyan öröm lenne Szemenyei-Kiss Tamással vitatkozni, csak a tények kedvéért.
Kollár Erzsébet Szemenyei Kiss Tamás élettársa/felesége, hozzászólásaik asszem összevonhatók.
Radvánszkyról azért nem feltételezm, hogy nyilas volt, mert akkor 1948-ban nem bízták volna meg a Magyar Nemzeti Bank svájci képviseletének vezetésével.
Szemenyei Kiss Tamás furtonfurt hivatkozik a Hungarista Mozgalom Hírszolgálatában betöltött szerepére, amelyet más, virtigli és igazolt nemzetiszocialisták (pl. Dobszay Károly Dortmundból) egyáltalán nem erősítenek meg. A SZKT által állandóan hivatkozott hírszolgálati archívum az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának 567-es fondja csak engedéllyel (SZKT-éval) kutatható, így állításai nem ellenőrizhetők.
A belinkelt, teljesen kusza cikk (benne van mindenki Wasstól, Borsányi Juliánig és másokig, tücsök és bogár. Tollasról, magáról mindössze néhány sor) tényállításokat közöl, amelyek pl. Borsányiról effektíve nem igazak, ld. Szakály Sándor helyreigazítását a legfrissebb Rubiconban, amelyet a jól láthatóan Szemenyei Kiss adataira támaszkodó Kovács Tamásnak címzett.
Nem hinném, hogy rászorulok arra, SZKT adjon nekem életviteli tanácsokat, de jártam Auschwitzban és Birkenauban is, (mellékszál: mélyen megrendített) ennek azonban relatíve kevés köze van a poszt témájához.
Jelenleg van egy, a Legfelsőbb Bíróság által hatályon kívül helyezett népbírósági eljárás Tollas kapcsán, van Göncz Árpád kitüntetése, és van egy, SZKT cikkénél némiképp öszefogottabb Juhász-féle írás, amelynek állításaira SZKT nem reagál.
Szóval legközelebb, sejtetések helyett (ld.: "ha egyáltalán voltak ilyen megnyilvánulásai"), lábjegyzeteket kérek Szemenyeitől. Kőkemény faktumokat, tanulmányt, mert ez lószar.
Meg elég, ha a saját nevén ír, nem kell ebbe a szeretett nőt is belerángatni.
gbihari · http://www.gaborbihari.net 2008.03.01. 02:12:15
Mélyen megrendít az a mérhetetlen cinizmus, amivel a Hungarista Mozgalom Hírszolgálatának (HMH) utolsó vezetője próbálja bemószerolni Kecskési Tollas Tibort.
Megjegyzem: ha nem is mondhatom, hogy KTT-t jól ismertem, de többször találkoztam vele személyesen, illetve a Nemzetőrben töltött munkásságával is, mivel 1984 és 1996 között magam is a nyugati magyarsághoz tartoztam, amíg Budapestre nem költöztem. (Szüleimet romániai politikai menekültekként fogadta be az USA 1984-ben, így én ekkor, 14 évesen kerültem emigrációba). Bár világnézetileg sokkal inkább a liberális / baloldali, illetve zöld eszmékhez állok közel, ami ugye nem teljesen azonos a KTT féle megnyilatkozásokkal, mégis úgy érzem, jár neki az örökös tagság a MUOSZ-ban. (Ja igen, magam is MUOSZ tag vagyok, bár ezt dokumentumfilmesként kaptam.)
Ennyi kétes eredetű, bizonyítatlan, vagy már eleve valótlan vádat felhozni KTT-vel szemben nem csak igazságtalan: ezekkel Szemenyei-Kiss Tamás egyben önmagát is minősíti. Egyébként magam is ellátogattam Auschwitz-Birkenauba, engem is mélyen megrendített, és már csak egy dolgot nem értek: SZKT miért nem azelőtt látogatott el oda, hogy a HMH-ban vezető szerepet vállalt? Hiszen felnőtt ember volt már, jóval érettebb, mint KTT, amikor csendőr lett.
Mindenesetre, KTT nem volt hungarista, és nem is volt jóban velük, ez tény, erre tanúk és írások is vannak. (Ha hungarista lett volna, akkor valószínű, hogy már 1945 után emigrál, nem pedig a szovjet-uralta karhatalomba kér felvételt.)
A Nemzetőr pedig erősen nacionalista hangvételű újság volt ugyan, bár nem kirekesztő jelleggel, de szinte az egyetlen minőségi sajtótermék az 1989 előtti magyar emigrációban. Ez már csak vélemény, de nem hiszem, hogy csak a sajátom. Erre kaphatta a kitüntetést KTT. Sokak szerint jogosan. Szerintem is.
Megjegyzem: ha nem is mondhatom, hogy KTT-t jól ismertem, de többször találkoztam vele személyesen, illetve a Nemzetőrben töltött munkásságával is, mivel 1984 és 1996 között magam is a nyugati magyarsághoz tartoztam, amíg Budapestre nem költöztem. (Szüleimet romániai politikai menekültekként fogadta be az USA 1984-ben, így én ekkor, 14 évesen kerültem emigrációba). Bár világnézetileg sokkal inkább a liberális / baloldali, illetve zöld eszmékhez állok közel, ami ugye nem teljesen azonos a KTT féle megnyilatkozásokkal, mégis úgy érzem, jár neki az örökös tagság a MUOSZ-ban. (Ja igen, magam is MUOSZ tag vagyok, bár ezt dokumentumfilmesként kaptam.)
Ennyi kétes eredetű, bizonyítatlan, vagy már eleve valótlan vádat felhozni KTT-vel szemben nem csak igazságtalan: ezekkel Szemenyei-Kiss Tamás egyben önmagát is minősíti. Egyébként magam is ellátogattam Auschwitz-Birkenauba, engem is mélyen megrendített, és már csak egy dolgot nem értek: SZKT miért nem azelőtt látogatott el oda, hogy a HMH-ban vezető szerepet vállalt? Hiszen felnőtt ember volt már, jóval érettebb, mint KTT, amikor csendőr lett.
Mindenesetre, KTT nem volt hungarista, és nem is volt jóban velük, ez tény, erre tanúk és írások is vannak. (Ha hungarista lett volna, akkor valószínű, hogy már 1945 után emigrál, nem pedig a szovjet-uralta karhatalomba kér felvételt.)
A Nemzetőr pedig erősen nacionalista hangvételű újság volt ugyan, bár nem kirekesztő jelleggel, de szinte az egyetlen minőségi sajtótermék az 1989 előtti magyar emigrációban. Ez már csak vélemény, de nem hiszem, hogy csak a sajátom. Erre kaphatta a kitüntetést KTT. Sokak szerint jogosan. Szerintem is.
Szemenyei-Kiss Tamás 2008.03.05. 08:19:11
Tisztelt Anonim Antagonisták!
Az „Itt a nyilas, hol a nyilas” fórumban legutóbb hozzászólt két ismeretlen, hasonulva a napjainkban megszokottá vált nemzeti érzelműek vitastilusához, már nem a néhai Kecskési-Kohlman körüli polémiához szolgáltatott újabb információt – hanem engem vett célba.
Ha nincs érv, akkor kísérletet kell tenni a vitapartner lejáratására?…
Báró Radvánszky Antal, bármennyire is állítják a replikázók az 1948. esztendőt, 1945 tavaszáig töltötte be a Magyar Nemzeti Bank(MNB) vezértitkári állását. – Bár nem vagyok meggyőződve arról, hogy a két hozzászóló folytatott-e kutatásokat (nyílvánvalóan nem!), de olvasásra ajánlom az OSZK-ban is megtalálható „Nyugati Magyar Lexikon és Bibliográfia” valamint Borbándi Gyula: A magyar emigráció életrajza című műveket, továbbá Hajnal László Gábor: Virrasztani félelem nélkül c. tanulmányt (e könyvecske 51. oldalán olvashatnak Radvánszky Antalról.
Az „igazolt nemzetiszocialisták” kifejezéssel egyszerűen nem tudok mit kezdeni…
Ahogy nem léteztek „igazolt 56-osok”, úgy, sőt, méginkább nem léteztek „igazolt nemzetiszocialisták” a második világháború befejezését követően. Ha ez a két derék hozzászóló birtokában lenne az ilyen igazolásoknak – az most aranyat érne azok számára, akik e területet kutatják, bűnüldözési szempontból is. Az említett Dobszay Károly „ igazolt nemzetiszocialista” – miután megírta a Ne féljetek, nem megyünk haza! című versikéjét – Magyarországra települt és a Magyarok Világszövetsége székházában szerkeszti a Front elnevezésű antiszemita újságot. Valamikor a kilencvenes évek közepén a hungarista Út és Cél két lapszámát jelentette meg – de ettől, úgy vélem, még nem lett igazolt. Figyelmükbe ajánlom, hogy az illegális mozgalmakban senki számára sem állítanak ki tagkönyvet vagy igazolást, ez ugyanis nem összeegyeztethető a konspirációval. Értve vagyok?…
Wass Albert gróf, Borsányi Julián nevei csak az utóbbi években lettek közismertek. – Albert grófról immár majdnem mindent megírtunk, viszont „Bell ezredesről”, Borsányi Juliánról még mindig nem tudják elegen, hogy vezérkari századosként a Sztójay-kormány idején egyik ügyintézője volt az Albert Speerrel kötött üzletnek: ő állíttatta össze a bori munkatáborokba ill. a németországi üzemekbe irányított zsidó munkaszolgálatosok századait. Ezredeiről csak azért nem beszélek, mert természetesen nem katonai szolgálatról volt szó.
A „hatályon kívűl helyezett” népbírósági ítéletek ügyében senkit sem kérdeztek meg 1990 után, legkevésbé a zsidó honfitársainkat. – Politikai rendelkezés volt, igen távol az igazságszolgáltatástól…
A „Göncz Árpád is kitüntette”-kezdetű védőbeszédek széljegyzetéül ajánlom: napjaink demokráciája előléptette id. Szalay Róbert alezredes urat, azt a személyt, aki kijelentette, hogy „Szálasi volt az utolsó törvényesen megválasztott miniszterelnök. De magas állami kitüntetést kapott Ekrem Kemál György és Porobszky „Potyka” István is…, akikről senkinek sem a demokrácia jut az eszébe.
Ha kutató lenne a két derék hozzászóló, tudhatná: 1997-ben (sajnos) engem is ki akartak tüntetni – ami akkor a hungarista karrierem végét jelentette volna. – Később, 1998. március 7-én, önmagam döntöttem a HMH megszüntetéséről, de ennek okai az FKGP és a Fidesz párttörténetébe vezetnék el az olvasókat.
Szemenyei-Kiss Tamás
Az „Itt a nyilas, hol a nyilas” fórumban legutóbb hozzászólt két ismeretlen, hasonulva a napjainkban megszokottá vált nemzeti érzelműek vitastilusához, már nem a néhai Kecskési-Kohlman körüli polémiához szolgáltatott újabb információt – hanem engem vett célba.
Ha nincs érv, akkor kísérletet kell tenni a vitapartner lejáratására?…
Báró Radvánszky Antal, bármennyire is állítják a replikázók az 1948. esztendőt, 1945 tavaszáig töltötte be a Magyar Nemzeti Bank(MNB) vezértitkári állását. – Bár nem vagyok meggyőződve arról, hogy a két hozzászóló folytatott-e kutatásokat (nyílvánvalóan nem!), de olvasásra ajánlom az OSZK-ban is megtalálható „Nyugati Magyar Lexikon és Bibliográfia” valamint Borbándi Gyula: A magyar emigráció életrajza című műveket, továbbá Hajnal László Gábor: Virrasztani félelem nélkül c. tanulmányt (e könyvecske 51. oldalán olvashatnak Radvánszky Antalról.
Az „igazolt nemzetiszocialisták” kifejezéssel egyszerűen nem tudok mit kezdeni…
Ahogy nem léteztek „igazolt 56-osok”, úgy, sőt, méginkább nem léteztek „igazolt nemzetiszocialisták” a második világháború befejezését követően. Ha ez a két derék hozzászóló birtokában lenne az ilyen igazolásoknak – az most aranyat érne azok számára, akik e területet kutatják, bűnüldözési szempontból is. Az említett Dobszay Károly „ igazolt nemzetiszocialista” – miután megírta a Ne féljetek, nem megyünk haza! című versikéjét – Magyarországra települt és a Magyarok Világszövetsége székházában szerkeszti a Front elnevezésű antiszemita újságot. Valamikor a kilencvenes évek közepén a hungarista Út és Cél két lapszámát jelentette meg – de ettől, úgy vélem, még nem lett igazolt. Figyelmükbe ajánlom, hogy az illegális mozgalmakban senki számára sem állítanak ki tagkönyvet vagy igazolást, ez ugyanis nem összeegyeztethető a konspirációval. Értve vagyok?…
Wass Albert gróf, Borsányi Julián nevei csak az utóbbi években lettek közismertek. – Albert grófról immár majdnem mindent megírtunk, viszont „Bell ezredesről”, Borsányi Juliánról még mindig nem tudják elegen, hogy vezérkari századosként a Sztójay-kormány idején egyik ügyintézője volt az Albert Speerrel kötött üzletnek: ő állíttatta össze a bori munkatáborokba ill. a németországi üzemekbe irányított zsidó munkaszolgálatosok századait. Ezredeiről csak azért nem beszélek, mert természetesen nem katonai szolgálatról volt szó.
A „hatályon kívűl helyezett” népbírósági ítéletek ügyében senkit sem kérdeztek meg 1990 után, legkevésbé a zsidó honfitársainkat. – Politikai rendelkezés volt, igen távol az igazságszolgáltatástól…
A „Göncz Árpád is kitüntette”-kezdetű védőbeszédek széljegyzetéül ajánlom: napjaink demokráciája előléptette id. Szalay Róbert alezredes urat, azt a személyt, aki kijelentette, hogy „Szálasi volt az utolsó törvényesen megválasztott miniszterelnök. De magas állami kitüntetést kapott Ekrem Kemál György és Porobszky „Potyka” István is…, akikről senkinek sem a demokrácia jut az eszébe.
Ha kutató lenne a két derék hozzászóló, tudhatná: 1997-ben (sajnos) engem is ki akartak tüntetni – ami akkor a hungarista karrierem végét jelentette volna. – Később, 1998. március 7-én, önmagam döntöttem a HMH megszüntetéséről, de ennek okai az FKGP és a Fidesz párttörténetébe vezetnék el az olvasókat.
Szemenyei-Kiss Tamás
zsombor 2008.03.05. 09:01:46
@Léderer Pál
Frissíteni valóban már legfőbb ideje volt, most volt érkezésem. A Tamás Ervinre vonatkozó észrevételt nagyon köszönöm, persze Pállal sikerült kevernem, kellemetlen. És egy viszont-észrevétel: én nem írtam, hogy a NOL-főszerkesztőség és az aláírás ténye összeférhetetlen volna.
@mozis
most olvasom csak tiszta fejjel, javítottam a lágert, köszi
Frissíteni valóban már legfőbb ideje volt, most volt érkezésem. A Tamás Ervinre vonatkozó észrevételt nagyon köszönöm, persze Pállal sikerült kevernem, kellemetlen. És egy viszont-észrevétel: én nem írtam, hogy a NOL-főszerkesztőség és az aláírás ténye összeférhetetlen volna.
@mozis
most olvasom csak tiszta fejjel, javítottam a lágert, köszi
memento44 2008.03.05. 14:22:43
"Kecskési Tollas csak parancsot teljesített a beregszászi zsidók deportálása alkalmával..."
Ugyanerre hívatkozott Mengele és Höss is, Auschwitz után.
Amire viszont máig nem kaptunk választ a MÚOSZ vezetőitől: hol található a Tollas Tibor emlékét megörökítő emléktábla, melyet 1997 után minden kollega megcsodálhatott a székház bejáratánál, Gimes emléktáblája mellett? A tábla helye árulkodó nyom...
Ugyanerre hívatkozott Mengele és Höss is, Auschwitz után.
Amire viszont máig nem kaptunk választ a MÚOSZ vezetőitől: hol található a Tollas Tibor emlékét megörökítő emléktábla, melyet 1997 után minden kollega megcsodálhatott a székház bejáratánál, Gimes emléktáblája mellett? A tábla helye árulkodó nyom...
mozis 2008.03.06. 12:26:03
Miután az internet természetéből fakadóan nem tudhatjuk, ki a másik (hacsak meg nem adja a nevét), SZKT jobban tenné, ha nem célozgatna arra, hogy ki a kutató és ki nem, mert még csúf dolgok derülnének ki.
1. A Radvánszky-ügy mellékszál, de azért. SZKT sejtetéseivel szemben, nemhogy nem kell könyvtárba mennem, de a mondott könyv itt van az asztalomon, a Radvánszky Antalról szóló szócikk a 813. oldalon van. (oldalszám nélkül itt: mek.oszk.hu/04000/04038/html/r.htm) Semmilyen összefüggsében nem merül fel benne, hogy RA nyilas lett volna. Sőt, a hivatkozott Borbándi-könyvben Radvánszky 11-szer szerepel, ott sem bukkan fel, sőt ő volt az, aki a Marschalkó-Milotay-féle széljobbos társasággal szembeszállt a Hungáriában.
Ellenőrizhető: www.federatio.org/mi_bibl/Borbandi_Emigracio_I.pdf
2. SZKT nem reagál sem Juhász László állításaira, amelyek, tudom, szimpatizálnak Tollassal, de legalább lábjegyzetek vannak alattuk. Ha SZKT kutatkodni akar az ügyben, akkor, - csak hogy tudja - nem kell Münchenig mennie: Tollas Tibor személyi hagyatéka, Lakiteleken, az Emigrációs Gyűjteményben van.
3.Továbbá SZKT nem szól arról sem, hogy Szakály Sándor az egész Borsányi-sztoriját csúnyán lekeverte a Rubicon 2008/2-3-as számában. Azt olvassa el, aztán fáradjon vissza.
4. Mindössze azt állítottam, hogy belinkelt cikkében a szerző abszolút össze nem illő dolgokat boronál egybe, a benne lévő információs anyag pedig hivatkozás nélküli, és semmiben nem különbözik a 168 Órában már pertraktált ügytől, amelyre Stark Tamás történész (MTA TTI) elég frappáns választ adott.
Ha ezt SZKT személyeskedésnek veszi, az szocializációs probléma, amelyen sajnos nem tudok segíteni.
Zsombor: szolgálunk és védünk :-)
1. A Radvánszky-ügy mellékszál, de azért. SZKT sejtetéseivel szemben, nemhogy nem kell könyvtárba mennem, de a mondott könyv itt van az asztalomon, a Radvánszky Antalról szóló szócikk a 813. oldalon van. (oldalszám nélkül itt: mek.oszk.hu/04000/04038/html/r.htm) Semmilyen összefüggsében nem merül fel benne, hogy RA nyilas lett volna. Sőt, a hivatkozott Borbándi-könyvben Radvánszky 11-szer szerepel, ott sem bukkan fel, sőt ő volt az, aki a Marschalkó-Milotay-féle széljobbos társasággal szembeszállt a Hungáriában.
Ellenőrizhető: www.federatio.org/mi_bibl/Borbandi_Emigracio_I.pdf
2. SZKT nem reagál sem Juhász László állításaira, amelyek, tudom, szimpatizálnak Tollassal, de legalább lábjegyzetek vannak alattuk. Ha SZKT kutatkodni akar az ügyben, akkor, - csak hogy tudja - nem kell Münchenig mennie: Tollas Tibor személyi hagyatéka, Lakiteleken, az Emigrációs Gyűjteményben van.
3.Továbbá SZKT nem szól arról sem, hogy Szakály Sándor az egész Borsányi-sztoriját csúnyán lekeverte a Rubicon 2008/2-3-as számában. Azt olvassa el, aztán fáradjon vissza.
4. Mindössze azt állítottam, hogy belinkelt cikkében a szerző abszolút össze nem illő dolgokat boronál egybe, a benne lévő információs anyag pedig hivatkozás nélküli, és semmiben nem különbözik a 168 Órában már pertraktált ügytől, amelyre Stark Tamás történész (MTA TTI) elég frappáns választ adott.
Ha ezt SZKT személyeskedésnek veszi, az szocializációs probléma, amelyen sajnos nem tudok segíteni.
Zsombor: szolgálunk és védünk :-)
memento44 2008.03.07. 06:52:44
Ma már ott tartunk, hogy minden volt nyilas "radikális nacionalista". Ilyen optikából szemlélve a történelmet, Kecskési-Kohlmann sem volt nyilas - jómagam úgy vélem, annál hitványabb lényként jegyzi a történelemírás: a zsidók deportálásának közreműködőjeként soha el nem felejthető bűncselekményt követett el. Valójában a fajelméleten alapuló német nemzetiszocialista eszme
kiszolgálója volt (még ha szavakban és 40 év multán erről másképpen vélekedett is.)
Érthető tehát, hogy immár Radvánszky Antal, a hungarista állam főtisztviselőjét sem terheli bűncselekmény, az antiszemita Wass Albert napjainkra a "nemzeti ellenállás" emblematikus figurája lett és a rákoskeresztúri köztemető 298-as parcellájába temetett 189 kivégzett háborús bűnös tömegsírját Nemzeti Pantheonként emlegeti a radikális jobboldal. - Szakály Sándor az "überparteilich" Hír TV-ben éppen a napokban szakértett, érthető okokból a vendéglátók optikájából.
Borbándi, bár kiváló krónikása volt az emigrációnak, részleteiben nem ismerhette jobban a nemzetiszocialista/nyilas emigrációt, mint a HM Hírszolgálat vezetői...
Szemenyei minden valószínűség szerint tisztában van azzal, hogy a Kecskési-Kohlmann hagyaték egy része Lakiteleken van, az úgynevezett "Emigrációs Gyüjteménynek" nevezett legendáriumban - de Lezsák Sándor urat ismerve, ez a gyűjtemény terhelő adatokat már(!) egészen biztosan nem tartalmaz barátjára és néhai bajtársára nézve.
Összefoglalva: nem Radvánszky, nem Wass Albert, nem Szakály Sándor, Szemenyei-Kiss vagy Borbándi a vita tárgya, hanem Kecskési Tollas Tibor. Ha a "mozis" álnevű úr elfogadhatónak tartja, hogy "parancsot teljesítve" bárki(!) közreműködője legyen a zsidó emberek megsemmisítésének akár keretlegényként is, akkor nincs miről vitatkozni... -
Szemenyei-Kiss Tamás érthetően kényelmetlen ellenfél a "mozisok" számára, Ő ugyanis Kecskési-Kohlmann és Wass Albert világát belülről ismeri - ellentétben a megélhetési történészekkel.
A "csúf dolgoknak" pedig ki kell derülnie. Az is megoldás lehet, hogy Szemenyeit ültessük a vádlottak padjára mert csúf dolgokat állított Corleone úrról...
kiszolgálója volt (még ha szavakban és 40 év multán erről másképpen vélekedett is.)
Érthető tehát, hogy immár Radvánszky Antal, a hungarista állam főtisztviselőjét sem terheli bűncselekmény, az antiszemita Wass Albert napjainkra a "nemzeti ellenállás" emblematikus figurája lett és a rákoskeresztúri köztemető 298-as parcellájába temetett 189 kivégzett háborús bűnös tömegsírját Nemzeti Pantheonként emlegeti a radikális jobboldal. - Szakály Sándor az "überparteilich" Hír TV-ben éppen a napokban szakértett, érthető okokból a vendéglátók optikájából.
Borbándi, bár kiváló krónikása volt az emigrációnak, részleteiben nem ismerhette jobban a nemzetiszocialista/nyilas emigrációt, mint a HM Hírszolgálat vezetői...
Szemenyei minden valószínűség szerint tisztában van azzal, hogy a Kecskési-Kohlmann hagyaték egy része Lakiteleken van, az úgynevezett "Emigrációs Gyüjteménynek" nevezett legendáriumban - de Lezsák Sándor urat ismerve, ez a gyűjtemény terhelő adatokat már(!) egészen biztosan nem tartalmaz barátjára és néhai bajtársára nézve.
Összefoglalva: nem Radvánszky, nem Wass Albert, nem Szakály Sándor, Szemenyei-Kiss vagy Borbándi a vita tárgya, hanem Kecskési Tollas Tibor. Ha a "mozis" álnevű úr elfogadhatónak tartja, hogy "parancsot teljesítve" bárki(!) közreműködője legyen a zsidó emberek megsemmisítésének akár keretlegényként is, akkor nincs miről vitatkozni... -
Szemenyei-Kiss Tamás érthetően kényelmetlen ellenfél a "mozisok" számára, Ő ugyanis Kecskési-Kohlmann és Wass Albert világát belülről ismeri - ellentétben a megélhetési történészekkel.
A "csúf dolgoknak" pedig ki kell derülnie. Az is megoldás lehet, hogy Szemenyeit ültessük a vádlottak padjára mert csúf dolgokat állított Corleone úrról...
mozis 2008.03.07. 07:50:10
Amennyiben memento44 mester tényekkel operál és nem sugallmazásokkal: Szakályról (akinek általam hivatkozott írását nem olvasta; egyébként meg leszarom, hol szakértett), Borbándiról ("nem ismerhette"), Lezsákról ("őt ismerve"), illetve néha hazugságokkal (idézze be tőlem azt, ahol azt írtam, Tollas "parancsra teljesített"), akkor majd foglalkozom vele.
Ez az egész Radvánszky-ügy nevetséges, de jól mutatja a tényekhez való viszonyulást. Radvánszky Antal 1944 őszén már Svájcban volt, ahol a nyilasok által állampolgárságtól való megfosztársra vagy halálra ítélt diplomatákkal, értelmiségiekkel (Hubay Miklós, Baross-Drucker György, stb.) magyar emigrációt szervezett. Link itt, mert megérdemlik:
1. sz. dokumentum: www.natarch.hu/archivnet/rovat/forras.phtml?forras_kod=960
Ez az egész Radvánszky-ügy nevetséges, de jól mutatja a tényekhez való viszonyulást. Radvánszky Antal 1944 őszén már Svájcban volt, ahol a nyilasok által állampolgárságtól való megfosztársra vagy halálra ítélt diplomatákkal, értelmiségiekkel (Hubay Miklós, Baross-Drucker György, stb.) magyar emigrációt szervezett. Link itt, mert megérdemlik:
1. sz. dokumentum: www.natarch.hu/archivnet/rovat/forras.phtml?forras_kod=960
memento44 2008.03.08. 17:41:50
Kedves "mozis", ez a vita nem Önről, nem rólam és a lényegét tekintve nem Radvánszky báróról szól - hanem arról, hogy az egykori csendőrtiszt, a beregszászi deportálások tevékeny résztvevője miként lehet a demokratikus(?) MÚOSZ Örökös Tagok testületének tagja? - Természetesen Radvánszkyról is lehet(ne) vitát kezdeményezni, de minek?...
Ha Kecskési-Kohlmann tagja maradhat a MÚOSZ Örökös Tagok testületének, akkor posztumusz Streichernek is ott a helye, neki is emléktáblát állíthatnak.
Ha Kecskési-Kohlmann tagja maradhat a MÚOSZ Örökös Tagok testületének, akkor posztumusz Streichernek is ott a helye, neki is emléktáblát állíthatnak.
TuRuL_2k2 · http://maglyatuz.hu 2008.03.12. 00:36:37
A Hungarista Mozgalom Hírszolgálatának még a létezése sem bizonyított. A márciusi Reakcióban írja értő történész-főszerkesztőnk Wass Albert kapcsán:
www.reakcio.hu/content/kozelet_20080221_mitoszgyar?page_nr=2
"Az író hungarizmusáról, azaz nyilasságáról szóló tézisek kedvelt toposzai a balliberális sajtónak, ősforrásuk általában ugyanaz a személy: Szemenyei-Kiss Tamás újságíró, zűrzavaros figura, a „Hungarista Mozgalom Hírszolgálatának” vezetője. Bár a hungarista emigráció tagjai többször cáfolták, hogy a hírszolgálat létezett volna, Szemenyei-Kiss Tamás Wass Albert mozgalmárkodásáról szóló beszámolóit többen (Élet és Irodalom, Hetek) készpénznek vették. Az író nyilasságáról szóló, állítólag megdönthetetlen bizonyítékok a Hungarista Mozgalom Hírszolgálatának fondjában találhatók – ám az anyag az Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattárában van (az 567. számú fondban), s jelenleg zárolt anyagként kezelik. Azaz semmifajta kézzelfogható bizonyíték nincs az író hungarista szolgálatára."
www.reakcio.hu/content/kozelet_20080221_mitoszgyar?page_nr=2
"Az író hungarizmusáról, azaz nyilasságáról szóló tézisek kedvelt toposzai a balliberális sajtónak, ősforrásuk általában ugyanaz a személy: Szemenyei-Kiss Tamás újságíró, zűrzavaros figura, a „Hungarista Mozgalom Hírszolgálatának” vezetője. Bár a hungarista emigráció tagjai többször cáfolták, hogy a hírszolgálat létezett volna, Szemenyei-Kiss Tamás Wass Albert mozgalmárkodásáról szóló beszámolóit többen (Élet és Irodalom, Hetek) készpénznek vették. Az író nyilasságáról szóló, állítólag megdönthetetlen bizonyítékok a Hungarista Mozgalom Hírszolgálatának fondjában találhatók – ám az anyag az Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattárában van (az 567. számú fondban), s jelenleg zárolt anyagként kezelik. Azaz semmifajta kézzelfogható bizonyíték nincs az író hungarista szolgálatára."
Szemenyei-Kiss Tamás 2008.03.12. 09:20:38
Tisztelt Hozzászóló! - Ha a Hungarista Mozgalom Hírszolgálatának "még a létezése sem bizonyított", akkor milyen indokok alapján indítottak pereket a HMH egykori vezetője és néhány munkatársa ellen?... Engem, köztudottan, a hungarista hírszolgálat 1994-1998 közötti vezetéséért zártak ki a MÚOSZ-ból a volt titkosszolgálati miniszter, Demeter Ervin családja panaszbejelentése alapján. - Feltételezi, hogy az NBH nem rendelkezett információkkal a HMH létezéséről?...
Ön olyan "Turul" mint a tucatjával hozzászóló, de megfelelő információkkal nem rendelkező társai. Legalább a nemzetinek nevezett jobboldali lapokat olvassa el (olykor) ha kifejti a véleményét.
Hozzászólása kapcsán lenne egy kérdésem is: milyen alapon "értő történész-főszerkesztő" a Reakció című havilap vezetője, Ablonczy Bálint - akinek a nevét sehol sem jegyzik a szakirodalomban?
A másik kérdés: Ön úgy találja, hogy érdemben hozzászólt a vita tárgyát képező Kecskési Tollas ügyhöz?...
Ön olyan "Turul" mint a tucatjával hozzászóló, de megfelelő információkkal nem rendelkező társai. Legalább a nemzetinek nevezett jobboldali lapokat olvassa el (olykor) ha kifejti a véleményét.
Hozzászólása kapcsán lenne egy kérdésem is: milyen alapon "értő történész-főszerkesztő" a Reakció című havilap vezetője, Ablonczy Bálint - akinek a nevét sehol sem jegyzik a szakirodalomban?
A másik kérdés: Ön úgy találja, hogy érdemben hozzászólt a vita tárgyát képező Kecskési Tollas ügyhöz?...
memento44 2008.03.27. 17:51:29
A kommentek szünetelését egyértelműen az érvek hiányként értékelhetjük. Ha MÚOSZ-ban nem is, de Németországban illetve Svédországban foglalkoznak az Andrássy úti sóhivatal botrányával: a müncheni valamint a nürnbergi ügyészség 2007 óta vizsgálja a Burg Kastl-ban volt egykori német-magyar gimnázium szándékosan eltitkolt múltját - és e helyen ismét találkozhatunk Kecskési Tollas Tibor nevével. Kecskési Tollas, egykori csendőrtiszt, egyike volt azoknak a személyeknek akik elhallgatták - mint a gimnázium vezetőségi tagja megakadályozták annak a ténynek a feltárását, mely szerint Burg Kastl 1942-1945 között egyike volt azoknak a koncentrációs táboroknak, melyeket zsidó és más nemzetiségű gyermekek börtönének alakítottak ki Heinrich Himmler utasítása alapján. A háborús években kb. 3000 kivégzett illetve a dachaui,mauthauseni,auschwitzi haláltáborokban meggyilkolt szlovén gyermekeit tartották e helyen - közülük, a dokumentumok szerint 181 gyermeket azonosítottak, a többiek sorsáról nincsennek ismereteink. A volt német-magyar gimnázium, melynek vezetői között 5-6 katonai kiképző, SS-funkcionárius és háborús bűntettekért elítélt személy töltött be internátusi vezetői, oktatói, előadói állást, az eichstatti püspökség valamint a kastli katolikus egyház segítségével évtizedekig sikeresen akadályozták meg a volt bencés kolostor szörnyű titkának a feltárását. Jelenleg már több hírportálon olvasható a "Burg Kastl -A bencés kolostor titka" című tényfeltáró írás (www.magyarorszag.ma)- melyből a Kecskési Tollas múltját kutatók újabb információkhoz juthatnak.