Könnyen lehet, hogy 2011-ben olyan főszerkesztője lesz a Népszabadságnak, akit nem a szerkesztőség választ. Akárhogy is olvasom újra és újra az e-masa hírét, ez következik belőle.
„Az 1,5 millió forint értékű aranyrészvény vétójoga egészen addig fennmarad, amíg a lap három egymást követő évben nem termel veszteséget: ha ez bekövetkezik, elvész a jog.” (A hírt Pollner is olvasta.)
Mindezt nem közvetlenül idézik Kelen Károlytól, a Népszabadság Egyesület elnökétől (az egyesület a szerkesztőségi aranyrészvény tulajdonosa), de a szövegből az derül ki, hogy ő mondta. Miután a MediaLOG zűrök miatt tavaly veszteséges volt a lap, idén pedig minimum 20 százalékot zuhan a reklámpiac, már csak a 2010-es évnek kell negatívba mennie ahhoz, hogy teljesüljön a Ringier álma és maga választhassa meg a főszerkesztőt. (Jó, ezért nem kis árat fizet.)
Ehhez gondolom a szerkesztőségnek és az általuk mozgósítható, szocialista erőknek is lesz szava, kérdés csak az, hogy mit tudnak majd tenni. Jövőre jó esetben stagnálni fog a reklámpiac, a sajtó és azon belül a napilapok pedig továbbra is a válság fő vesztesei maradnak.
Nem kicsit izgalmas kérdés, hogy mi történik a Népszabadasággal 22 évvel a rendszerváltás után, ha egyszer csak kikerül a szerkesztőség kezei közül. A Vasárnapi Népszabadság végül nem indult el, de az azért kiderült belőle, hogy ha a kiadó maga dönt, akkor kit vagy legalábbis milyen típusú vezetőt képzel el egy újság élén.
Frissítés (2009. 10. 02.): Izsák kiegészítő, magyarázó kommentje lent. Köszi!
