A kapzsiság nem rendszerspcifikus.

Ez a "beépülés" dolgot meg egyáltalán nem értem. Ki ő? Talán Mátyás király?

Az első felével egyetértek, Sötét korom, a Mátyás királyos beszólás viszont kicsit cinikus :) A '80-as években hónapig török vendégmunkásosat játszani – erre szerintem most sem sokan lennének hajlandók, nem hogy akkor, riszpekt-érdemes.

Álruhás ötlet magyar újságíróknak: reggel vedd fel szépen az "átlag magyar újságíró vagyok" jelmezedet, és állj szépen a főszerkesztőd elé a következő ötlettel: Most akkor két hónapig török (erdélyi?) vendégmunkást játszanék, egy riport kedvért. Az anyag jó lesz, DE két hónapig nem lesz időm megírni a napi/heti/havi penzumom. Viszont kérlek utaljátok a fizetésem (ne adj isten a flekkdíjam) mert különben én és kis családom is éhen halunk. Kíváncsian várom a főszerkesztők reakcióit...

Izgalmas interjú. Elnézést az önreklámért, de arra ihletett, hogy összeszedjem, mit érdemes szem előtt tartani, amikor a riporter álruhát ölt. ( elsoleutes.blog.hu/2008/07/22/mikor_olthet_alruhat_a_riporter ).

aham

A cinikusnak nevezett Mátyás-királyozásommal csak arra akartam célozni, hogy nem értem, hogy mi szükség arra, hogy egy megkérdezhető információt személyesen kelljen megtapasztalnia?

Ez kb. olyan, mintha valaki egy balesetről tudósitva a hitelesség kedvéért úgy tudósít, hogy eltöri a saját lábát (pl.).

S ha valaki nem rendelkezik azzal a képességgel, hogy "megnyíljanak" neki az emberek (sok egyéb képesség mellett), akkor az nem jó hivatást választott...

Mátyás király pedig... ezen a módon "nyitotta meg" az embereket és derítette ki az igazságot... mivelhogy nem volt egy kifejezett újságíró.:)

@Sötét korom
bocs a cinikusért, azt hittem, annak is szántad :)

szerintem a beépülős megfejtés után minőségileg máshogy megírható egy ilyen anyag, nem mindegy, hogy valamit heteken át tapasztalsz, vagy egy mégoly még háttérinterjúban elmondja neked néhány török, és őket idézve írsz ezt-azt.

már csak azért sem, mert nem gondolom, hogy nyolcvan-kevésben minden olvasó gondolkodás nélkül hitelt adott volna néhány vendégmunkás szavainak.

zsombor: Láthatóan véleménykülönbség van köztünk a "beépülés"-es újságirás hatékonyságát (de hozzázeszem, nekem etikai és praktikus fenntartásaim is vannak) illetően. Ez önmagában nem volna baj, de ugye Wallraff ettől (és így) lett világhírű. Innen kezdve nem nagyon lehet velem egyetérteni (elismerem), de a véleményem az ami.

Mindenesetre: nagy vitára nem számitok ebben a kérdésben.:)

@Sötét korom
persze, de nem is mondom, hogy legyen mindenki kritikátlan Wallraff-hívő, meg hogy mindenki mindig épüljön be mindenhova, kezdve a makrogazdasági újságírókkal. a poszt is csak arra a nagyszerű lehetőségre hívja fel a figyelmet, hogy el lehet olvasni, éppen mit mond és gondol. pont. :)

Wallraff zseniális. Aki nem hiszi, olvassa el (a "beépülős" címe: Legalul (azt hiszem)).
Ezt persze ma már nem lehet megtenni, ahogy az előttem szólók is írták. Nincs rá keret. Legfeljebb fanatizmusból saját számládra élhetnél másként hónapokig, hogy aztán megírd (persze közben kirúgnának, mert "nem dolgozol"), de az igényes újságírásra nincs keret. Pina kell a címlapra meg hulla. Az meg különösebb kutatás nélkül is elérhető a piacon. Ez a megkérdezés dolog meg... Enegem általában a kamera, diktafon kikapcsolása után egy kicsit félrevonnak, hogy elmondják, ami "nem publikus". Menj oda kérdezd meg a gyorsétterem vezetőjét, hogy amelyik hús földetért, azt beleteszik-e még a hamburgeredbe! Mit fog mondani? ÁÁÁ, az lehetetlen. Menj be és dolgozz ott! Te magad fogod beletenni.

jodalit33, gratulálok a GoldenBloghoz!

Az újságírás helyzetét én azért nem látom ennyire sötéten vannak lapok, ahol többet várnak el, mint amit leírtál.

Ha valaki nagyon akarna itthon is lehetne beépülni és amikor Wallraff a legendás műveit írta ő is csak abból élt, amit azon a helyen keresett, ahova beépült.

Köszönöm szépen.
Ez igaz, be lehetne épülni, ha nagyon akarna valaki. Csak kevesen akarunk nagyon, inkább gyorsan akarunk. Én is sokszor a könnyebbik végét fogom meg.Egyelőre a megélhetésemet kockáztatnám, ha kilépnék a munkahelyemről. Alighanem végtelenül eladósodva kerülnék ki a dologból. És "biztos, ami biztos", meg "az a pénz, ami a zsebedben van" satöbbi, de nem lesz ez mindig így. Remélem nem. Azon leszek.

Addig is ott vannak a hétvégék, azok feláldozhatók a saját célok érdekében. Kerek egy éve dolgozom egy dokumentumfilmen. Az interjúk elkészültek, hogy folytatni mikor fogom? Fogalmam sincs. Majd, ha hagynak levegőhöz jutni. A számlák persze azért jönnek rendesen. Szerencsére "elállós" a téma.