Kezdjük a dizájnnal, mert az az egyszerűbb ügy: a képi világ kiváló tisztelgés a névben is megidézett, zseniális Magyar népmesék előtt, ugyanazzal a kevés vágást használó, egyik képből a másikba átfolyó, enyhén pszichedelikus stílussal. A tartalmat már nehezebb volna ilyen röviden elintézni. TWÁ azt írja a filmecskékről: "Két perc sokkal több, mint a semmi. Alkalom arra, hogy a végletes válaszoktól eltekintsünk két percre.". Az eddigi három rész -- az európai egyetemi szektor bolognai reformja, a modern társadalom szeméttermelése, a piacgazdaság által ignorált vagy kihasznált idősek -- alapján viszont hatásukban a semminél nem ígérkeznek sokkal többnek a filmek.Érzésem szerint túl didaktikusra sikerült a sorozat: a legnagyobb baja, hogy nem csak felveti a problémákat, de egyből rá is vágja a megoldást. Ezzel meg komoly dramaturgiai problémám van: azok az emberek ugyanis, akik ezeket a válaszokat idáig nem fogadták el, ettől a két perctől sem fogják, mert legfeljebb kicsivel értik meg jobban, az inkább zsigeri ellenérzéseiken meg egy ilyen, alapvetően propaganda-ízű valami mit sem old. Merthogy túl rövidek a részek: még ha el is fogadjuk, hogy ezeket a körülöttünk zajló változásokat meg lehet értetni, ez nagyon nehéz úgy, hogy maga az út, ahogy a problémától az elfogadtatni szánt megoldásig eljutunk, jobbára kimarad, vagy lespóroljuk a végeredmény nyilvánvalóan meglevő árnyoldalait.
Ettől a fekete-fehér -- bár az amúgy is kicsit karikaturisztikus műfajhoz passzoló -- tálalástól van propaganda-íze még akkor is, amikor annyi a nehezen vitatható üzenet, hogy szemetelni rossz. Nekem még egy-két perc simán belefért volna, ahol oldódik a hurrámegoldások és a valóság közti disszonancia, bár nem tudom, a két perc az alkotóknak lélektani vagy pénzügyi határ volt-e.És nem tudni azt sem, ki a célcsoport és mi az elvárt hatás, de az, hogy a fél nyolcas híradó előtt vetítik a filmeket, nagyjából az érdeklődő, de nem news junkie, viszont nem is teljesen ignoráns, pártfüggő és/vagy szénhülye állampolgárokat jelentheti. Így a célként kitűzött elgondolkodtatás még összejöhet, akkor viszont nagy kár, hogy a korrekt, sőt ránézésre egész ígéretes weboldal ugyan kínál például DVD-szerű "Így készült" extrákat, de eközben további háttéranyagokat, linkeket, az ütköző álláspontokat bemutató írásokat nem. Nyilván nem két percektől várnám, hogy megváltsák a világot, de félő, így az sem jön össze, amit a sorozat vállalt.
