Anonim Antagonisták: Nem para Híradó-műsorvezetőként miniszterelnöki interjút készíteni? Nálunk azért a műsorvezető-szerephez hozzátartozik, hogy ő a véleménytelen bemondó, az pedig törvényszerű, hogy egy ekkora interjú után egy csomó néző álláspontokat magyaráz bele egyik vagy másik kérdésedbe, és elkönyvel valahova.
D. Tóth Kriszta: Szerinted a Híradó műsorvezetőjének elvileg szenvtelen szavaiba "nálunk" nem magyaráznak bele az emberek álláspontot? Ugyan! Magyarországon a sarki zöldségesbe is belemagyarázzák, hogy bal- vagy jobboldali. Amikor öt évvel ezelőtt az MTV-hez szerződtem, sokan arról voltak meggyőződve, hogy biztosan a baloldalhoz húz a szívem. Brüsszelben meg nem egyszer hallottam azt, hogy túl kritikus vagyok a kormányoldallal szemben -- nem vagyok én mégis inkább konzervatív? Aki úgy ült le megnézni a Gyurcsány-interjút, hogy na, most végre kiderül a D. Tóthról, hogy milyen színű politikailag, az biztos vagyok benne, hogy igazolva látta prekoncepcióját -– bármelyikre is tippelt. De azt, hogy mi az igazság, továbbra is csak én tudom.
AA: Az MTV kérte az interjút, vagy a MeH ajánlotta a lehetőségét?DTK: Egy ilyen év után, mint az idei, a televízió jó ötletnek találta, hogy megkérdezze a miniszterelnököt arról, ő hogyan látta az elmúlt 12 hónapot. Ha csak abból indulunk ki, hogy a rendszerváltozás óta nem volt olyan év, amikor ennyi politikai és emberi támadás érte a kormányfőt, amikor ennyi tiltakozást, demonstrációt, tüntetést, sztrájkot tartottak (a rendőrség 2007-ben 10 ezer utcai rendezvényt biztosított!), akkor azt mondom, ez "szenvtelen híradós szempontból" is érdekes téma.
AA: Mennyire volt szabad kezed abban, mit kérdezel? Inkább D. Tóth Kriszta újságíróként álltál (ültél) ki, vagy kvázi a szerkesztőség képviseletében, közös kérdésekkel? Mennyi segítséget kaptál a rákészüléshez?
DTK: Bárkivel készítek interjút, azt elsősorban D. Tóth Kriszta újságíróként teszem. Attól persze nem lehet eltekinteni, hogy ez az újságíró a Magyar Televíziónak dolgozik. De a kíváncsiság független attól, hogy melyik céget képviselem. A Szólás Szabadsága című műsornál dolgozó egyik nagyon ügyes szerkesztő-riporter segített a kutatásban, a tematikát pedig egy szűk szerkesztőségi csapattal találtunk ki.
AA: Bekérte előre a MeH a témaköröket? Voltak feltételei az interjúnak?
DTK: Ha az ember arra készül, hogy interjút készít valakivel –- bárkivel --, akkor felhívja, és azt mondja: "Jó napot kívánok, XY vagyok, a Z sajtóorgánumtól, C úrral szeretnék interjút készíteni G témáról." Ha azt mondjuk, hogy a miniszterelnököt a 2007-es évről fogjuk kérdezni, akkor azért nagyjából ki lehet találni a témákat. Feltétel nem volt, és a kérdéseinket sem adtuk oda előre. Ha nem így lett volna, nem vállaltam volna el.
AA: Milyen szerepkört választottál és miért? Szigorú, kérlelhetetlen újságíró vagy megérteni akaró beszélgetőpartner, szakkérdéseket boncolgató értelmiségi vagy a nép küldötte, aki egyszerű válaszokat akar? Eldöntötted, hogy mennyire akarsz legfeljebb kekec lenni, akármilyenek is legyenek a válaszok? DTK: Nem vagyok Jeremy Paxman. Baló György sem vagyok. Nem is próbáltam az lenni, mert az hazugság lett volna. És nem az volt a szándékom, hogy legyőzzem, mert Orbán Viktor sem vagyok. Kíváncsi viszont igen. És év közben magánemberként, újságíróként fölmerült bennem egy sor kérdés, hát most azokat (na jó, nem mindegyiket, mert akkor még most is ott ülnénk) föltettem, és igyekeztem higgadt maradni. Az emberek tele vannak kérdésekkel, az egészségügy átalakításáról még a szektor szereplőinek is kevés információja van. Nekem őket kell kiszolgálnom. Én ültem ott helyettük, mert nekik erre nincs lehetőségük. Nem volt előírás, hogy mennyire lehetek kekec. Amikor úgy éreztem, hogy mellébeszél, nem válaszol, akkor visszakérdeztem. Amikor újra nem válaszolt, még egyszer visszakérdeztem. Paxman 12-szer tette, én háromszor.
AA: Milyen sajtóvisszhangot vártatok az interjútól? Törekedtetek arra, hogy direkt hírértékű, új dolgot is mondjon, vagy háttérinterjúnak szántátok? (Ahogy néztem, a másnapi lapok mellőzték, napközben meg már inkább a Népszava aznap reggel megjelent interjúját hivatkozták.)
DTK: Ezek a szempontok nem érdekeltek minket. Engem semmiképpen sem. De azért azt hadd jegyezzem meg, hogy az MTV interjúja este tízkor, a lapzárták után ment. Előtte egy embargós MTI hír jött ki, ami azért –- khm, hogy is mondjam –- nem ugyanaz.
AA: Hatalomban levő miniszterelnökkel köztévében interjút készíteni érdekes egyvelege lehet a nemes feladatnak és a rémálomnak. Neked merre billen a mérleg?
DTK: Feladat. Nála nagyobb hatalmú, európai szinten ismert és elismert emberekkel is készítettem interjúkat Brüsszelben. Noha tény, hogy a miniszterelnök a mai magyar közélet egyik, ha nem a legmegosztóbb figurája, igyekeztem nem túlmisztifikálni az interjút. De azt azért nem mondom, hogy életem legfelszabadultabb, legnyugodtabb negyvenöt percét töltöttem el a Parlament Nándorfehérvár termében kedden.
