Nem tudom, érték-e dühödt támadások a Figyelőt amiatt, hogy balra húzna, de ha igen, ezek most valószínűleg elülnek egy időre: az aktuális lapszám a tomboló uborkaszezon közepette Eltűnő felelősök címmel 16 oldalas címlapsztoriban dolgozza fel az utóbbi évtized kiásott, de igazi felelősök nélkül maradt botrányait, olajtól a Postabankon át a 4-es metróig, Őszödig és a 2006-os választások előtti randomizált makroadatokig.

Online sajnos csak az intró olvasható, [rossz]kedvcsinálóul érdemes azt elolvasni, aztán felkeresni valami újságost.

Hatása nem sok lesz, persze, inkább csak jó az, ha megvan így egyben. De remélem, hogy az összeállítást inkább tananyagnak használják majd politológia és kommszakokon, mint mentségül a "következmények nélküli ország" címkéjével takarózni amúgy is szerető szerkesztőségekben. Itt van például kedvenc szomorú hárítós példám Vörös T. Károly Népszabadság-főszerkesztő egy 2005-ös Mozgó Világ-beli interjújából:

Gondoljon arra, mennyi minden disznóságot tárt föl a sajtó, a székházügytől a Fidesz közeli cégek fantomizálásán keresztül, Kaja Ibrahimmal és Josip Tottal együtt, a zsurki vodkagyárig és még sokáig tudnám sorolni. A sajtó földobta, a botrányoknak azonban nem lett következményük. És egy következmények nélküli országban – hogy Fritz Tamást idézzem – egy idő után az újságírók is belefáradnak abba, hogy hiába tárnak föl akármit, nem történik semmi, az ügyészség nem mozdul, a politikusok hallgatnak vagy tagadnak, legföljebb a többi újság idézgeti – egyre reménytelenebbül és visszhangtalanabbul – a felderített tényeket.

 

A kilencvenes évek közepén, végén még volt tényfeltárás, kiderültek furcsa dolgok, kirobbantak botrányok, ma már a lapok nem is ambicionálják ezt a műfajt. Amiben persze az is szerepet játszik, hogy a tényfeltárás iszonyatosan sok pénzbe kerül. A Népszabadságnak sincs rá igazán pénze, mert meg kell élnie a piacon, rohanunk, nem tudunk embereket ráállítani ügyekre hosszú távon stb.

Hogy egy emelkedettebb hangon fejezzük be, itt számoltunk be például egy, a felelős rohamos kipicsázásával végződött kiásott sztoriról, és itt elmélkedtünk egy felszíneset a nyomozó újságírásról egy konferencia kapcsán.