Az ország korrupt, de ez nem baj, mert nem érthető pontosan hogyan, és egyébként is olyan játékos az egész. Az m1 kevés nézőjének ez maradhatott meg a vasárnapi A szólás szabadsága után, amiben Kovács Árpád, Hack Péter és Fodor István (volt Ericsson vezér, Bölcsek Tanácsa tag) játszotta a stúdióban a viccesnek szánt (de valójában mire jó?) „Korruptivity” kártyajátékot Krizsó Szilvia vezetésével. Az ötlet eleve rossz, mert egy társasjáték nehezen kezelhető tévés műfaj, erősebb átalakítások vagy rákészülés nélkül. A kivitelezés sem sikerült jól, a játékból három motyogós öregedő urat lehetett látni (leginkább oldalról, fejüket lehajtva, kártyájukba mélyedve), akik igyekeznek elkerülni, hogy akár viccből is korruptak legyenek.
A Szólás miért gondolja úgy, hogy csak a sorok között üzenhet, arról, hogy nagy a baj a hazai korrupcióval? Ha nem ez, mi más volt a céljuk? Azt akarták bemutatni, hogyan működik a korrupció a gyakorlatban? Nem sikerült. Kísérletezni kell, a Szólásra is ráférnek az új ötletek, de ha valami nem jön be legyen rá pénz és bátorság, hogy a nézőt megkímélik tőle.
