A klasszikus kérdés kistelepülési változatára egyelőre nem tudjuk a választ. Történt ugyanis, hogy a galgagyörki sajnálatos eseményeket több forrásból próbáltuk megérteni, de elvesztünk a részletekben. Ugyan nem csak a magyar médiát sújtja a párhuzamos narratívák átka, de jelen esetben a világnézeti, társadalomfelfogási különbségekől adódó eltérő értelmezések homlokegyenest ellentmondanak egymásnak.

Nézzük először az MTI hírét, teljes terjedelmében, innen.

***

Az MTI híre

Két család konfliktusa a galgagyörki viszály oka

A Pest megyei Galgagyörk cigányok által lakott részében két család között tört ki a viszály - erősítette meg a falu polgármestere, Szabadi Mónika kedden azt, amit az MTI munkatársa a helyszínen hallott.

Féltékenység miatt robbant ki a háborúskodás - mondták a helyi romák. Az ügy egyik főszereplője, P. L. néhány éve költözött a romák által lakott településrészre. Az ő élettársa a szóbeszéd szerint összeszűrte a levet a szomszédos O. család 18 éves fiával. Az ügy a szombati ballagási buli után szóváltásba torkollott, végül a megcsalt férfit -, aki a szemtanúk szerint részeg volt - a fiú pofonvágta.

P.-ről a helyiek úgy tudják, hogy korábban felvételét kérte a Magyar Gárdába, sőt egyesek szerint már tagja is a szervezetnek. A férfi a veszekedés után telefonon kihívta a gárdistákat, akik még aznap éjjel megjelentek, és "végigverték a cigányokat" - mondták a környékbeliek.

Balogh József, az Országos Cigány Önkormányzat elnökhelyettese és Angeli Tamás, az EKE Jogvédő Egyesület képviselője vasárnap este a helyszínen arról számolt be, hogy előző éjjel csuklyás magyar gárdisták hetven-nyolcvan tagú csoportja támadt a háromgyerekes O. család házára, amelyet felgyújtottak, a tévéjükbe pedig többször is belelőttek. Akkor ők úgy tudták, hogy több száz gárdista ólálkodik a környéken.

Dósa István, a Magyar Gárda főkapitánya ugyancsak vasárnap este, Galgagyörkön az MTI tudósítójának azt mondta, őket szombat éjjel azzal riasztotta P., hogy védjék meg a háza köré gyűlt cigányoktól és segítsenek neki elköltözni a faluból.

Vasárnap délután mintegy harminc gárdista érkezett a faluba, ahol már sok rendőr fogadta őket. Hét embernek megengedték, hogy odamenjen P. házához, a többiek pedig onnan másfél kilométerre várakoztak. Vasárnap késő este a P. bútoraival megrakott teherautó erős rendőri kísérettel elhagyta a falut, kis idő múlva a gárdisták is távoztak.

A rendőrök folyamatosan igyekeznek megnyugtatni a helyieket, hogy megvédik őket, a polgármesternő pedig már két éjjel a romák között aludt, hogy félelmüket csillapítsa. Hétfő este azonban ennek ellenére pár perc alatt nagyobb csoport fegyverkezett fel, mert valaki azzal kereste fel őket, hogy visszajöttek a gárdisták. Ez azonban tévedésnek bizonyult, mint kiderült, vadászok voltak a falu határában.

P. és az élettársa négy éve költözött az 1,7 millió forintért megvásárolt házba - ismertette Szabadi Mónika polgármester az előzményeket. A ház előző tulajdonosa azonban a nyári konyhát zsebszerződéssel eladta a szomszéd O.-éknak, akik azóta is használják.

Eddig ebből nem is volt összeütközés, nemrégiben azonban a "rendezetlen életmódot folytató" P. előző felesége oda akart költözni a közös gyerekükkel, tehát kellett volna a hely - mondta a polgármester. Végül is ez a tisztázatlan hátterű jogvita és a féltékenység vezetett a viszályhoz. A polgármester szerint - a híresztelésekkel ellentétben - nem gyújtották fel senki otthonát, de az O.-ék nyári konyhájában talált holmit valóban kiszórták az udvarra.

Beluzsárné Belicza Andrea, a Pest megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense kedden azt közölte: rendőrök cirkálnak az ominózus településrészen, és a rendőrség jelenleg is vizsgálódik az ügyben - bővebbet egyelőre nem kívánnak mondani.

Az Országos Cigány Önkormányzat elnöke, Kolompár Orbán az MTI-nek kedden azt mondta, hogy a Magyar Gárda "burkolt és burkolatlan fenyegetéseit" valóra váltja, és most már fizikai erőszakot is alkalmaz a cigányság ellen. Megjegyezte, a múlt héten a Fejér megyei Pátkán Dósa István, a gárdisták kapitánya feltette neki a kérdést, hogy hajlandó-e meghalni népéért, mint azt tette a feketék egyenjogúságáért Martin Luther King. Az OCÖ elnöke - mint mondta - igennel válaszolt, de hozzátette, ezek szerint "akár merényletet is képesek elkövetni ellene és a cigányság ellen".

Raffael Gyula, a Pest megyei kisebbségi önkormányzat elnöke az MTI-nek azt mondta: "aljas hazugságok" jelentek meg a sajtóban kedden a Galgagyörkön történtekről. Hozzátette: figyelemmel kísérik az ott zajló eseményeket; naponta többször is beszélnek telefonon a helyiekkel és a szomszéd települések kisebbségi önkormányzatainak képviselőivel, mivel az eset óta a környéken félelemben élnek a cigányok.

***

Az MTI híre után következzék két, helyszíni élményekből merített írás. A megjelenés időrendje alapján először Bayer Zsolt Magyar Hírlapban megjelent publicisztikáját olvashatjuk.

***

A Magyar Hírlap értelmezése

Mi történt hát Galgagyörkön?

Nézzük először a hírt, amely számos hírportálon olvasható: "Két család viszálya miatt a Magyar Gárda tagjai is megjelentek a Pest megyei Galgagyörkön vasárnap. A rendőrség nagy erőkkel vonult ki a településre, ám beavatkozásra nem volt szükség. A helyiek tájékoztatása szerint az ügy hátterében a két szomszédos család tagjainak szerelmi ügye áll. A két családfő összeszólalkozott, majd pedig vasárnapra virradóra felgyújtották a roma család házát, de megrongálták a másik érintett, nem roma család házát is. Az egyik kárvallott ezek után úgy döntött, elköltözik a faluból, és segítségül a Magyar Gárda tagjait hívta. Körülbelül 30 önkéntes jelent meg, akiket a rendőrök kísértek a faluban."

Mindez ocsmány hazugság. A vasárnap estét jómagam Galgagyörkön töltöttem. Megtudtam, hogy "balhé" van a faluban, és sietve odamentem, velem volt kollégám, az Echo tévé operatőre is. A mi kameránkon kívül más filmes eszközt nem láttam. De ez mindegy is. Áldom az eget, hogy ott voltam, és elmondhatom, megmutathatom mindenkinek, mi történt. Ha nem lettem volna ott, a magyarországi alja média tálalná az esetet, és még jobban megalázna két ártatlan magyar családot.

Ami vasárnap Galgagyörkön történt, az nem "balhé". Maga az iszonyat. S ha ez megtörténhetett, akkor megtörténhet immár akármi. Bár – teszem mindjárt hozzá – ezt mondogattuk Olaszliszka után is. S akkor lássuk az ocsmány hazugságok után a tényeket.

Galgagyörkön, a cigánysor egyik házában élt egy fiatal magyar házaspár. Amikor házukat megvették, még csak egy cigány család lakott ott, rendes, dolgos emberek, a mi házaspárunk jó barátságot ápolt velük. Aztán jó sok cigány lett Galgagyörkön is. S történt három évvel ezelőtt – mondom, három éve! –, hogy néhány alja ember egyszerűen beköltözött a magyar pár házába. (Hogy értsék: a mi párunk telkén áll egy száz négyzetméteres ház, abban lakott a család, s a telek másik részén áll egy húsz négyzetméteres ház, azt nyári konyhának használták. No, ebbe a nyári konyhába költöztek be a rohadékok egy szép napon, három esztendeje immár. S a rohadékok nem azért rohadékok, mert cigányok, hanem mert nem valók emberi közösségbe, azért.)

Már innentől érdekes a hír, amelyet az alja média világgá kürtölt: "két szomszédos család viszálya". Tehát ha holnap néhány rohadék beköltözik a sufnimba, attól fogva mi szomszédok vagyunk. Még jó, hogy nem szomszéd úr, a keserves mindenit!

Beköltöztek hát a romák, a mi párunk pedig próbált jogorvoslatot keresni. Rosszul tették, az ugyanis nincs ebben az országban – de erre még később visszatérünk. Mikor elmentek a rendőrségre, azt a választ kapták, hogy hozzanak a polgármestertől és a jegyzőtől kilakoltatási papírt. Mentek a polgármesterhez, ott meg nem adtak nekik ilyen papírt. Hogy miért nem? Mert féltek azoktól, akik időközben szépen belakták a fiatal pár kis házát, akik aztán fizethették utánuk a közüzemi díjakat, mert azt természetesen nem fizették. S így suhant el három esztendő. A fiatal pár szaladgált fűhöz-fához, a "vendégek" meg még inkább elszemtelenedtek, miután látták, hogy őket az elfoglalt házból senki sem fogja kivágni.

Hogy elszemtelenedtek végképp, onnan lehetett tudni, hogy elkezdték terrorizálni a mi fiatal párunkat. Naponta fenyegették őket, hogy "meg lesznek ölve, ki lesznek irtva". Így, ebben a légkörben érkeztünk el néhány nappal ezelőttig, amikor is az egyik úgy megütötte a fiatal pár férfi tagját, hogy annak beszakadt a dobhártyája. A fiatalember elment a rendőrségre, és feljelentést tett. Ettől annyira felmérgesedtek, hogy vasárnap hajnalban betörték a fiatalok autójának ablakait, és kidöntötték a házuk kerítését. Majd vagy ötvenfős, kaszával, kapával felfegyverkezett csürhe körbevette a pár házát, és azt üvöltözték, hogy megölik őket. A pár ekkor kihívta a rendőrséget. A rendőrök három óra múlva jelentek meg a helyszínen. Négy (!) rendőr vonult ki, kicsit nézelődtek, majd elmentek. A fiatalember ekkor felhívta a Magyar Gárdát, és kérte, jöjjenek már oda, védjék meg az életüket, és segítsenek elköltözni, mivel a fiatalasszony az idegösszeomlás határán van, és nem csinálják tovább. Tehát 2008-ban Magyarországon egy fiatal pár úgy dönt, hogy elköltözik a saját házából, mert néhány roma terrorja erre készteti…

A Magyar Gárda meg is jelent a településen. Jelenléte akadályozta meg, hogy a támadók behatoljanak a pár házába, és ott csak a jó ég tudja, mit műveljenek. Érdekes fejlemény, hogy a gárda megjelenése után azonnal meg tudott érkezni a Készenléti Rendőrség. A háznál a fegyvertelen gárdisták néztek farkasszemet a kapával, kaszával és szamurájkardokkal felfegyverkezett cigányokkal. Ebben a helyzetben a Készenléti Rendőrség a legfontosabb feladatának azt tekintette, hogy akkurátusan igazoltatni kezdje a gárdistákat. A cigányokhoz a készenlétiek nem is szóltak. A gárda később a cigánysorról levonult a faluközpontba, ahol a község lakói már összegyűltek. A falubeliek vastapssal köszöntötték a gárdistákat, majd elénekelték a Himnuszt. Ezt követően a rendőrök vezetője megkérte a gárdistákat, hogy vagy tízen menjenek vissza a fiatal pár házához, és segítsenek bepakolni a holmikat a teherautóba, mert a pár költözik. De – tette hozzá a rendőrök vezetője – az egyenruhát vegyék le, mert az "irritálja a cigányokat". Irritálja szegényeket – hogy mindjárt megszakad a szívem…

Ez történt tehát Galgagyörkön, drága barátaim. A fiatal pár és egy másik család – anya három gyermekével – elköltözött a házából. Beszéltem velük, az interjúkat megnézhetik vasárnap este a Mélymagyarban. Ja, el ne felejtsem! Az anya a három gyermekével azért költözött el, mert még délelőtt, mikor látta, hogy mi készül, átment a mi fiatal párunkhoz, hogy segíthet-e valamiben. Mikor kijött a házból, a romák közölték vele: "Te is meg fogsz dögleni a malacpofájú kölykeiddel együtt!" Ekkor úgy döntött, elmegy. Este, a falujától való búcsúzáskor az egyik gárdista autójában ült, hátul a gyermekei. Arcát tenyerébe temette…

Miközben a Magyar Gárda költöztette házaikból a magyarokat, még egy nagyon fontos személy érkezett a faluba. Az Országos Cigány Önkormányzat valakije. Nagykutya lehetett, mert bazi nagy Audi hozta. Ő eltűnt odafönt a cigánysoron, az övéi között. Akik nyilván beszámoltak neki a "rettenetes magyarokról" meg a "rettenetes gárdáról" s arról, hogy nekik pokol az életük. Mert gombnyomásra hazudnak. S bár vasárnap este nem volt kamera Galgagyörkön, csak a miénk, de most majd lesz. Hiszen a fiatal magyar családok már elköltöztek. Most már semmi sem zavarhatja az idillt, amelyben majd a házfoglalók bele fogják vernyogni a kamerába, hogy a szemét gádzsók bántják őket.

S még egy apróság: tegnap este Galgagyörkön egyetlen ház sem égett. Értsd: a nyári konyha sem – amelyben a "szomszéd úrék" élnek.

Ökölbe szorult a kezük?

2008, Magyarország.

***

A Magyar Narancs értelmezése

És most nézzük meg, hogyan interpretálta az eseményeket Varró Szilvia a Magyar Narancsban. Mivel a neten még nem olvasható a cikk, ezért a print lapból közlök hosszabb idézeteket.

Költöztetők - Gyújtogatás Galgagyörkön

Egy cigány fiú elszerette egy fehér ember élettársát - a két család hétköznapi konfliktusának megoldására a megcsalt férfi a Magyar Gárdát hívta segítségül. Szombat éjjel Galgagyörkön a romák szerint a gárdához tartozó egyenruhások támadtak meg néhány házat, vasárnap pedig már hivatalosan vonult fel a gárda a településen.

B. Henriett szombat éjjel két kisebb gyermekével volt otthon. Csak annyit fogott föl, amikor a két bőrfejű berúgta az ajtót, hogy föl kell kapnia a nyolc hónapos kicsit és az ötéves nagyot, és el kell bújniuk valahová. A két férfi azonban gyorsabb volt nála: a kisbabát kipenderítették a ház elé, fölborogatták az ágyakat, a virágcserepeket, kitörték az ablakokat, szétzúzták a tárgyakat; a ház elé kiszórták és felgyújtották a ruháikat. (...) Hogy a támadók gárdisták voltak, azt csak a romák állítják - a rendőrség ugyanis garázdaság miatt egyelőre ismeretlen tettes ellen nyomoz. A romák elmondása szerint az ötvenfős csapat kisbuszokkal érkezett, és éjfél után végigvonultak a terepen. "Gyertek ki cigányok, csinálunk nektek cigányholokausztot! - ezt kiabálták, és bedobtak egy nagy darab követ az ablakon" - mondja Oláh Brigitta. (...) A romák folyamatosan hívták a rendőrséget, de azok a romák elmondása szerint csak másfél órával később értek a helyszínre - akkorra a támadóknak már csak hűlt helyük volt.

Vasárnap este az előző esti, a támadókat szállító buszok fékeztek újra Galgagyörkön. A településre érkező Magyar Gárda-tagok állítólag azért jöttek, hogy segítsenek elköltözni két magyar családnak. Az egyenruhások (...) a lakosság egy kisebb részének tetszésnyilvánításától kísérve elénekelték a Himnuszt. (...) A rendőrök hermetikusan elzárták az utat a gárdisták és a cigánytelep között, és csak azt a pár gárdistát engedték be, akik költöztették a családokat. Összetűzés nem történt, a gárdisták az akció után a szomszédos település kocsmájában söröztek.

A Magyar Gárdát (...) P. László, Henriették szomszédja és lakásuk tulajdonosa hívta a faluba. Habár Henriett és élettársa, Janó évekkel ezelőtt kifizették a házrészt az előző tulajdonosnak, az sose került az ő nevükre. Kezdetben ez nem okozott problémát, (...) ám P. László megelégelte, hogy sose fizetik a közüzemi díjakat, miközben közös a mérőóra. De konfliktus mégsem ebből lett. Hanem abból, hogy P. László nem roma élettársa, Anita beleszeretett Henriett öccsébe, az alig 18 éves Lackóba, A férfi és a fiú között több összetűzés is történt az elmúlt időszakban: Lackó két hete például úgy megütötte P. Lászlót, hogy annak beszakadt a dobhártyája. P. László végül úgy döntött: eladja a házat, és kihívja a Gárdát. (...)

Henriették a gyerekekkel hétfő délután még a polgármesteri hivatalban toporognak karikás szemekkel: nem mernek visszamenni a fölforgatott házba, félnek, hogy újra megtámadják őket. (...)

Lakatos Zoltán, akit fiával együtt támadtak meg szombat éjjel, maga veszi kézbe az eseményeket. Hétfő délutánra Szentéről, Nyíregyházáról hívott rokonokat, ismerősöket. "Én ezt nem hagyom, magam védem meg a fiamat, a családomat." (...) Nem bízik a rendőrségben, mert bár vasárnap és azóta példásan látják el a feladatukat, szombat éjjel negyed egytől fél háromig folyamatosan hívta őket, mire kiértek. A Váci Rendőrkapitányságon ezt tagadják: Kissné Varga Tünde szerint kizárt, hogy másfél órát késtek volna a rendőrök, legfeljebb az erősítés érkezett később. A rendőrség két házat ért, 350 ezer forint érétkű rongálás miatt nyomoz. Arra, hogy a szombat éjjeli támadást  a Magyar Gárda tagjai követték volna el, "nem merült fel adat". (...)

(Horváth Aladár esélyegyenlőségi biztos szerint) "sajnálatos, hogy a magyar jogállam és a hatóságok semmit sem kezdenek azzal, hogy egyenruhába öltözött újnyilas terrorkülönítmény vonja lassanként ellenőrzése alá a romák által lakott vidékeket." - zárul a Magyar Narancs cikke.

***

A közös elemek

Nézzük, melyek a lényeges közös elemek a három interpretációban?

Előzmények:

- P. László és élettársa jogos tulajdonában áll a ház

- a nyári konyhába költöző romák tulajdoni helyzete viszont nem rendezett

- egyre súlyosabb konfliktus alakult ki a két család között

- a roma fiú pofonvágta a nem roma férfit

Szombat éjjel:

- semmilyen közös elem nem szerepel a három írásban

Vasárnap:

- a Magyar Gárda több tucat tagja megjelent a helyszínen

- erős rendőri készültség várta őket

- a Gárda tagjai segítettek elköltözni a nem roma családnak

- a gárdisták és a romák között semmilyen konfliktus nem történt

- a nem roma család elhagyta a települést

***

Eltérő interpretációk a három írásban

Előzmények

- az MTI és a Magyar Narancs ír a két család közötti szerelmi konfliktusról, míg a Magyar Hírlap publicistája erről nem tesz említést.

- a Magyar Narancs és a Magyar Hírlap ír arról, hogy a roma család a tisztázatlan tulajdonosi helyzeten túl a közüzemi számlákat sem fizette évekig, az MTI viszont erről nem számol be.

- a Magyar Hírlap szerzője kiemeli, hogy a tulajdonos nem roma család régóta jogorvoslatot akart kérni a tisztázatlan helyzet miatt, a hivatalok azonban nem tettek semmit - erről nem ír a Magyar Narancs és az MTI.

- a Magyar Hírlapban és a Magyar Narancsban szerepel, hogy a roma fiú súlyos sérülést (dobhártyabeszakadást) okozott a nem roma férfinak, míg az MTI nem számol be erről.

Szombat éjjel

- a romákat fenyegető konvojról és az őket ért támadásról - a romák beszámolói alapján - hírt ad az MTI és a Magyar Narancs, míg a Magyar Hírlap egy tagadó utalás erejéig foglalkozik a történettel.

- az MTI hírében a polgármesterasszony cáfolja a gyújtogatást, a Magyar Narancsban pedig a rendőrségi szóvivő cáfolja, hogy gárdisták lettek volna az elkövetők - két házat ért rongálás ügyében nyomoznak ismeretlen tettesek után.

- egy, a Magyar Narancsnak nyilatkozó roma udvarra kipenderített kisbabáról és menekülésről beszélt, de a hírekben sehol nem olvashattunk személyi sérülésről.

- a rendőrség azt is tagadja, hogy késve érkeztek volna ki a helyszínre, ahol röviddel azelőtt a romák elmondása szerint több kisbusznyi gárdista fenyegetőzött szóban és cselekedettel. Horváth Aladár esélyegyenlőségi biztos azonban elfogadja a romák tájékoztatását, és romalakta területeket ellenőrző újnyilas terrorkülönítményről beszél.

- mindezzel ellentétben a Magyar Hírlap szerzője arról ír, hogy miután a nem roma férfi az elszenvedett sérülés után feljelentést tett a rendőrségen, vasárnap hajnalban romák egy csoportja körbevette a nem roma család házát, betörték kocsiablakukat és kidöntötték kerítésüket, miközben megölésükkel fenyegetőztek. Az MTI ír a fenyegetésről, de Magyar Narancs nem tesz róla említést. A nem roma férfi ezután a rendőrséget, majd annak tétlenségét látva a Magyar Gárdát hívta fel segítségül - írja a Magyar Hírlap.

Vasárnap

- a Magyar Hírlap publicistája a helyszínen látottak alapján arról ír, hogy a készenléti rendőrség a Gárda megérkezése után rögtön megjelent a helyszínen, és igazoltatni kezdte a gárdatagokat. A rendőrség a cikkíró szerint arra kérte a gárdistákat, hogy vegyék le az egyenruhát, mert az "irritálja a cigányokat". Az MTI és a Magyar Narancs erről nem számol be.

- a Magyar Hírlap és a Magyar Narancs beszámol arról, hogy többen ("a falubeliek" - MH; "a lakosság egy kisebb része" - MN) tapssal üdvözölték a Magyar Gárdát, az MTI erről nem tesz említést.

***

A Magyar Gárda honlapján gyenge minőségű, de elég hosszú videót nézhetünk meg két részletben a vasárnap délutáni eseményekről, a gárda és a rendőrség közötti viszonyról, a költöztetésről és a galgagyörki cigánysorról.

***

Összegzés

A magyarországi roma és nem roma népesség közötti konfliktusok évről évre súlyosbodnak. A hatóságok sok esetben tehetetlenek / nem akarnak semmit tenni a helyzet megoldása érdekében. Az államigazgatás tétlensége miatt mindkét oldalon egyre nagyobb az igény az önszerveződésre és az önbíráskodásra. A jelen esetben felvázolt eseménysor kritikus példája ennek. A hazai média egy része, amely már sokszor bebizonyította, hogy pártossága, ítéletei és előítéletei miatt torzul a valóságábrázolása, ebben az esetben is súlyos hibákat követett el. Sok esetben egymásnak tökéletesen ellentmondó híreket közöltek, híreszteléseket emeltek ki címként, tényként, miközben elhallgattak olyan (téves? valós?) információkat, amik a "másik oldal" sajtójában alapvető magyarázatként szolgálnak. A galgagyörki eset médiatálalása a kettős látás szomorú példája egy különösen veszélyes és éles témában. Meg kell állapítanunk: nem tudjuk, mi folyik Galgagyörkön.

***

Ezen cikk írója a Magyar Hírlap rendszeres, a Magyar Narancs alkalmi szerzője, a Reakció magazin szerkesztője.