Jönnek a 2008-as jóslatok mindenhonnan (a médiánál maradva: online-ügyi jóslatok a HVG-féle Médiablogon), és a világért sem maradnánk ki a sorból. Viszont változatlanul inkább figyelmes, mint ellentmondást nem tűrően okos blognak szánjuk magunkat, úgyhogy megmondós jövendölés helyett most is kérdéseink vannak, aztán majd meglátjuk, milyen válaszokat hoz az év. Érdeklődve várjuk hát, 2008-ban:

• mit kezdenek a magyar napilapok azzal a ténnyel, hogy törzsközönségüknek, a politika iránt jobban érdeklődő embereknek történetesen csömöre van a politikától. Az egyik út, hogy még agresszívabban rágyúrnak a politikailag megingathatatlanul elkötelezett mikrotömegekre, hogy legalább ők megmaradjanak olvasónak (bár elképzelni sem szeretnénk, mit jelentene a még agresszívabban). A másik, hogy hajlandóak kicsit gondolkodni, politikai mellett kulturális identitást is adni a lapoknak, és apró farigcsálások helyett markánsan elkezdenek színes tartalmakat tolni –- és nem, színes alatt nem a nyomdatechnikára gondolunk. (A harmadik, hogy homokba dugják a fejüket, és közben hülyeségeket beszélnek a világ általános elhülyüléséről.)
  
  
  • közben ha a Népszabadság tovább folytatja az óvatos közép felé húzódást, az pont elég lehet arra, hogy a leszakadó olvasókat összekanalazhassa a Népszava és megint megérje az év végét
  • a napvilágra került tervek szerint szintén a Népszabi visszahozza a laptesttől különálló tematikus mellékleteket. Figyelünk, ezúttal kapnak-e elég pénzt ütősre megcsinálni őket: eddig az egyoldalas, lapon belüli tematikus oldalaknak kemény alibi-szaga volt, miközben hirdetés alig fért rájuk, ha meg igen, csak erősen az anyagok rovására. (A szintén beharangozott vasárnapi kiadás értelméről korábban írtunk.)
    
  • odaát kérdéses, hogy él meg hosszabb távon egymás mellett a jobbra kormányzott Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet (máshogy fogalmazva, Széles Gábor sokáig hisz-e még abban, hogy pusztán a szóbeszéd elég promóció egy  lapnak)

• hogy gurít-e valamit Liszkay Gábor internetre, ő ugyanis elég homogén portfóliót rakott össze magának: a Nemzet, a Lánchíd rádió meg a HírTV nagyjából ugyanazt csinálja, csak eltérő platformokon. Kézenfekvő volna ezeknek közös netes jelenlétet építeni, mindhárom médium anyagaira építve, a megspórolt pénzből meg saját anyagokat gyártatni -- akár egy negyedik név bevezetése árán is
  
  
• hogy ki lesz az új köztévé-elnök, és hogy a megválasztásának feltétele lesz-e a Nap-kelte száműzése a közszolgálati univerzumon túlra (emlékszik valaki arra, hogy egykor Szabadság tér címen már képesek voltak nézhető és/azaz bulvármentes reggeli műsort előállítani?)
  
  
• hogyan hat a rádiós piacra, hogy a Magyar Rádió kiszabadította saját magát a rezervátumból –- és itt nem csak a hallgatottságra vagy az árbevételekre gondolunk, hanem arra is, milyen embermozgások lesznek, ahogy lassan elmúlik a létszámstop meg a leépítések miatti végkielégítések hatása
  

Ha viszont mégis tippelnünk kéne, azt mondanánk, nem vár ránk idén semmi sokkolóan merész, inkább csak a címben jelölt csoszogás. És szerintetek?