Nem tudnám eldönteni, csak nem sikerült utánaolvasni interjú előtt az alany előéletének, vagy mi történt, mindenesetre egészen hátborzongatóan borzalmas az aktuális Narancs David Lynch-csel készült címlapinterjúja.

Kriston Lászlóé, ahogy szokásos, aki eleinte küzd is, hogy kibányásszon valamit az általam túl behatóan nem ismert rendezőből arról, mit gondol az alkotófolyamatról, meg esetleg mit akar az új filmje, aztán a végére látványosan feladja. Lynch ugyanis jobbára energiamezőkről meg a lélek halhatatlanságáról beszél, nagyjából bármi kapcsán, ráadásul úgy, hogy egy ezoterikus magazinból is sikítva dobná ki egy kicsit is jóérzésű szerkesztő a rettentő, ködös közhelyek miatt.

"Ha bővebb alkotókészségre, benső boldogságra, intelligenciára, szeretetre, energiára, erőre, megismerésre, megértésre és tisztánlátásra vágysz, van egy hely, ahol ezt megkaphatod. Mert ez a hely benned van. A tudat kötetlen transzcendentális élményre tehet szert ott, ahol örök, tiszta, áldott tudatosság lakozik. Az egységes energiamezőben."