HTML

Helló

Mi ez itt?
Az Antagon egy alvó újság(író)blog.

» Bővebben + szerzők
» In English: About us

» Facebook
» e-mail

Friss topikok

Címkék

168óra (3) a (1) ablonczybálint (1) ahónapokossajtóközleménye (1) akti (1) ambrusbalázs (1) apáti tóth (1) atv (4) axel springer (1) baloghákosgergely (1) bánó (1) bánzoltánandrás (1) barcsmiklós (1) bayerzsolt (2) bbc (1) bedemárton (2) bild (1) bkf (1) blikk (3) bnd (1) bódisandrás (3) bodokytamás (1) bogádzoltán (1) bogárzsolt (1) bolgárgyörgy (2) borókaigábor (3) brücknergergely (1) budapesti7nap (1) cenzúra (1) christiansciencemonitor (1) cnn (2) debreczeni (1) demorgen (1) déneszoltán (1) dévényiistván (1) dezsőandrás (1) die (1) díj (3) dizájn (2) dtóthkriszta (1) duna (1) dunatv (5) echotv (2) economist (2) editorsweblog (1) elte (1) emasa (5) eötvöspál (3) és (4) etika (1) eveningstandard (1) faz (1) feketenorbert (1) fidesz (1) figyelő (19) figyelőnet (7) friderikuszsándor (1) függetlenhírügynökség (2) galgagyörk (1) gawker (1) gazsólferenc (3) göbölyössomadíj (10) guardian (9) günterwallraff (1) gyakornokság (1) győrffymiklós (1) györgypéter (1) haászjános (1) hankook (1) havashenrik (1) helyitéma (1) heszlerróbert (1) hetilap (1) hetiválasz (14) híradó (3) hirdetés (1) hírsarok (1) hírszerző (2) hirszerzo (1) hírtv (3) hivatkozás (1) honvédelmi minisztérium (1) hvg (15) hwsw (1) index (24) inforádió (3) input (1) iwiw (1) jakupcsekgabriella (1) jog (2) joóbsándor (1) józsef (1) karrier (1) kecskésitollastibor (1) kereskedelmi tv (1) kertattila (1) klubrádió (1) kocsislmihály (1) kommunikáció (1) konferencia (1) kosaandras (1) kovácsgyörgy (1) közpénz (1) kreatív (4) kristonlászló (1) kritika (1) kulcsáristván (1) lánchídrádió (1) legáttibor (1) lendvai (1) litera (1) m1 (1) m2 (1) magyar (2) magyarhírlap (17) magyarnarancs (1) magyarnemzet (7) magyarrádió (12) magyartelevízió (1) majtényi (2) managermagazin (2) marketing&média (3) martin (1) martinamis (1) martinjózsefpéter (2) médiakutató (1) médiatanács (1) médiatörvény (1) menedzsmentfórum (1) mészárosbálint (1) metropol (1) miklósi (1) miklósigábor (2) minőségiújságírásért (3) mkisscsaba (1) mokka (1) morvai krisztina (1) mr 2petőfi (1) mti (9) mtv (22) múosz (4) nagyattila (1) napiciki (1) napigazdaság (3) napi gazdaság (1) nap kelte (1) narancs (16) nbh (1) nemzet (1) népszabadság (36) népszava (5) netzwerk (1) newsoftheworld (1) newsweek (2) newyorktimes (6) nkósajudit (1) nmhh (1) observer (2) oktatási és kulturális minisztérium (1) ombudsman (1) orig (1) origo (14) oroszország (1) ortt (3) pályázat (1) pannonnews (2) paul (1) pestiest (1) péter (1) pethőandrás (3) pogonyilajos (2) portfolio (1) portfolio.hu (1) pr (4) prherald (1) pulitzer (2) rádió (1) ralfneukirch (1) reakció (3) recherche (1) reklám (1) rendőrség (1) reuters (1) riport (3) rss (1) rtlklub (1) rtl klub (3) sajtófotó (2) sajtóosztály (1) sajttáj (1) slágerrádió (1) spiegel (4) spirkjózsef (2) storytv (1) stumpfandrás (2) suchgyörgy (1) sun (1) szabadsága (1) szabóákos (1) szájbarágó (1) szélesgábor (2) szempont (1) szigetitamás (1) szilágyijános (1) szlankóbálint (2) szólás (1) szombathypál (3) tagesspiegel (1) taszoknyomozó (3) taz (4) telekom (1) tényfeltárás (8) tilosrádió (1) time (3) times (2) tódorjános (1) tótawárpád (1) tüntetések (1) tv (1) tv2 (1) ujpéter (1) újságíróképzés (1) vajdaéva (2) válaszadási (1) vanityfair (1) vasárnapi (1) vasárnapiújság (3) velvet (2) viasat3 (1) világgazdaság (4) wired (2) wirthzsuzsa (1) zappegábor (1) zeit (1) zoltán (1) zóna (7) zoom (5) zsoltmelinda (2) zsűri (1) Címkefelhő

Az újság, ami megnyerte Londont

2008.05.04. 15:57 zsombor

London egyetlen komolyabb saját lapja, a délutáni Evening Standard utcai árusai és az aznapi szalagcímeket hirdető plakátok ugyanúgy hozzátartoznak a brit főváros képéhez, mint mondjuk a piros buszok vagy a taxik. És a csütörtöki önkormányzati választások előtti hónapokban a plakátokról üvöltő címek jól mutatták, hogy az újság ezúttal vastagon beleállt a kampányba.

Márpedig ahogy a londoni polgármester-választás csak a keresztnevükön emlegetett jelöltjei (a vörös sarokban regnáló Ken Livingstone és a kék sarokból érkező kihívó, Boris Johnson -- amúgy maga is ex-újságíró) a csörte legalább annyira szólt a két személyiség párharcáról, mint a kormányellenes protestszavazatokról. A monopolhelyzetben levő lap ebben a helyzetben állt Boris mellé és kezdte aprítani Kent, az 53:47-es győzelem mértékét látva pedig könnyen lehet, hogy ezek hozták meg a sikert. A Standard maga sem tiltakozik ez ellen, csak annyit tesznek hozzá: nem feltétlenül Borist akarták trónra emelni, csupán Kent mindenáron kibuktatni a hatalomból.
Az Evening Standard nyíltan ellenséges anti-Livingstone hadjáratot folytat, Borist segítve a kampányban: minden második oldalon van egy "Le Kennel" típusú szarturkáló írás. … A cikkek egy idő után összefolynak, de a központi állítás az, hogy Ken egy egomániás alkoholista, akit egy rakás korrupt haver vesz körül, úgyhogy inkább mindenki szavazzon a jobbos bohócra. Tudjátok, a szőkére. A tévéből. LOL!!!
-- Charlie Brooker, a ballib Guardian kolumnistája így foglalta össze a Standard politikájának lényegét. A MediaGuardian a két jelölttel foglalkozó főcímek közötti kontrasztra hívta fel a figyelmet, íme például kettő: "Ken kampányfőnöke támogatja az öngyilkos merényleteket", illetve "Boris, a sármőr és egyszemélyes megváltó". Az előbbi megtévesztő cím mögött az a sztori rejlett, hogy a Kent támogató kül-londoni szervezetek egyike, a Muslims 4 Ken vezére (tehát nem a regnáló polgármester kampányfőnöke) támogatja a palesztin intifádát, az utóbbi mögött meg el lehet képzelni.



A Guardian választás utáni összefoglalója szerint mindebben nincs sok meglepő: az amúgyis bulvárosan elitellenes Standard már évek óta csuklóztatja a helyi hatalmat, miután Ken Livingstone simán lenácizta a lap egyik -- zsidó -- újságíróját azért, mert sokat kérdezett. Amikor aztán a lap megírta, hogy a polgármester kisebbségügyi tanácsadója ellenőrizetlenül osztott szét egy rakás pénzt a saját haverjai között, Ken válaszul lerasszistázta az újságírót -- a vádakat magukat reakció nélkül hagyva. A Polis média-thinktank szerint ha ki lehet emelni egyetlen sztorit, ami betette az ajtót Livingstone előtt, az ez a történet volt.



A Guardian ugyanakkor arra az apróságra is felhívja a figyelmet, hogy az Evening Standardet kiadó Associated Newspaper jelenteti meg a londoni Metro újságot is (és nem a magyar Metrót is kiadó világhódító svédek -- hogy miért, arról lásd a friss HVG cikkét itt), a terjesztési szerződésük pedig két év múlva lejár a helyi BKV-val, amelynek vezetőjét az aktuális polgármester nevezi ki. A vezércsere elősegítése így már csak ezért is érdekében állt a kiadónak, a Standard képében pedig volt is egy hasznos kis fegyverük erre.

Az ember, aki mindig ott volt. A történet furcsa csavarja, hogy az Evening Standard Livingstone-ügyi vasökle az az Andrew Gilligan volt, aki azután mondott fel a BBC-nél, miután kijött a sztorival arról, a kormány 45 percen belül bevethető iraki tömegpusztító fegyverekről szóló háborús ürügye kamu. Gilligant elmarasztalták, mert egyetlen forrásra támaszkodott -- a forrást, David Kellyt pedig holtan találták egy parkban egy rakás gyógyszerrel a gyomrában és átvágott csuklóval.

A Standardhez átnyergelt Gilligan harcos oknyomozó munkába kezdett a város ügyeiről, amelyeket csak annyi árnyékol be, hogy a ténycikkek mellett rendszeresen véleményeket is írt a lapba ugyanazokban a témákban. A választás hetében ezt nyilatkozta a szerepéről: "Nem azon dolgozom, hogy konzervatív polgármester legyen, hanem azon, hogy Kent ne válasszák meg újra."

2 komment

Címkék: bbc guardian eveningstandard

A bejegyzés trackback címe:

https://antagon.blog.hu/api/trackback/id/tr58453437

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ukridge 2008.05.04. 22:49:39

Zsombor, az addig oké, hogy az Evening Standard az egyetlen londoni lap, még az is, hogy nekálltak Kent gyalázni.

Node a kontextus sem gyenge.
Az általad hivatkozott Guardian nemcsak Kent nyomatta gőzerővel, de Borist gyalázta heteken át, ahol érte. Itt egy guszta példa (de vagy 20 hasonlót találsz és vagy 40 Ken-imádót)
www.guardian.co.uk/politics/2008/may/01/boris.livingstone

Ennél is durvább, ahogy a TV-díjból fenntartott BBC kampányolt vörös Ken mellett.

Szóval mindezek kapcsán pont a "szerencsétlen" Evening Standardot nem tartom jó ötletnek kiemelni a tömegből.

Inkább az van, hogy a médiák beálltak jelöltek mögé illetve egyes jelöltek ellen.

Ha most Ken nyert volna, akkor egy Telegraph cikket idézhetnél, miszerint a BBC/Guardian/Independent háromság nyerte meg Kennek a várost.

Ugyanmár.

zsombor 2008.05.06. 23:21:56

ukridge,
persze, ha Ken nyert volna, lehetne az ellenkező oldalra mutogatni, és persze, mindenki álljon csak be, ahova akar. de:

1. Ken vesztett, ezért errefelé mutogatok
2. amit a Guardianből linkelsz, az egy - szerintem is súlyos - véleménycikk, az Evening Standard meg tényanyagokkal kezdett el játszani, ami más. írni egyrészt azért írtam meg, mert azért túlment a korrektség határán: a terrorpárti kampányfőnök szalagcím szerintem nagyon erős
3. másrészt azért írtam meg, mert Ken reakciója a kvázi hadjáratra tanulságos - szerintem simán lekezelhető lett volna a Standard, ha nem adja alájuk a lovat és erősíti fel a hatást

Hogy a BBC hogyan kampányolt, az viszont nekem kimaradt - hogyan?