Még azelőtt adott interjút az AA-nak Natalia Morari újságíró, szókimondó orosz lapok munkatársa, hogy szerdán ismételten megtagadták volna tőle, hogy külföldi állampolgárként visszatérjen Oroszországba. Huszonnégy éves, de már volt Kaszparovék szóvivője, most pedig a Putyin-kritikus The New Times orosz hetilap újságírója. Két cikkében egyes orosz bankok és az osztrák Raiffeisen feltételezett pénzmosási ügyeit, illetve az orosz pártfinanszírozást firtatta. Moldáv állampolgár, már tavaly év végén sem engedték vissza Oroszországba, de az AA-nak azt mondta: előbb-utóbb visszajut.

Meglepően keményen beszélt a Német Lapkiadók Egyesülete és az Újságírók Határok Nélkül által szervezett berlini pódiumbeszélgetésen. Huszonnégy éves létére határozottan, nyíltan és elhivatottnak látszódóan nyilatkozott a pódiumon még jelen lévő 50-es, öltönyös német médiaszemélyiségek között. Angolul kicsit megengedőbb a hangja, de a tartalom ugyanaz: már-már naivnak látszódóan kritizálja Putyin Oroszországát. Vajon mire számit és miért nem fél?

Nem fogta vissza magát a pódiumbeszélgetésen a mai Oroszország leírásában. Nem gondolja, hogy az orosz titkosszolgálat jelen voltak a teremben?
Meg vagyok róla győződve, hogy ott voltak. Mindenhol ott vannak, ahol Oroszországról kritikusan beszélnek. Ismerőseim arra is felhívták korábban a figyelmem, hogy a telefonbeszélgetéseimet lehallgathatják, tudják, hogy hol vagyok. Ez nem zavar. Nem mondok semmi olyat, amit szemtől szembe nem mondanék el a titkosszolgálat embereinek. Sőt, jobban örülnék, ha leülhetnék az FSB (az orosz belső titkosszolgálat -- AA) vezetőjével és elmondhatnám a véleményemet.

Miért gondolja, hogy egy nap nem tűnik a nyilvánosság elől vagy nem ölik meg mint Anna Politkovszkajat? Miért ne tennék meg?
Soha nem gondoltam erre, talán mert túl fiatal és naiv vagyok. Egyszerűen végzem munkám – miért kéne ezért engem megölni? De valóban, én is emlékszem Politkovszkaja és a többi eltűnt vagy megölt újságíró ügyére. De egyszerűen nem tudtam soha elképzelni, hogy egy 24 éves lány  akkora problémát okozzon az orosz államnak, amit másképp nem tudnak megoldani. Nem hiszem. Igaz újságíró barátaim és kollégáim is őrültnek néztek, amikor a bankok pénzmosásáról kezdtem el kutatatni.

A cikkeiben magas rangú FSB tisztviselőkre és banki alkalmazottakra hivatkozik. Ehhez képest éppen, hogy elvégezte a moszkvai egyetemet. Hogyan jut be ilyen emberekhez?
A kérdés jogos, de a válaszom egyszerű rá. Mielőtt a New Timesnál elkezdtem dolgozni a Nyitott Oroszország Alapítványnál voltam egy oktatási projekt koordinátora, ez az alapítvány pedig a most bebörtönzött Mihail Hodorovszkijhoz tartozott. Később A Másik Oroszország nevű választási koalíció szóvivője lettem. Azt a mozgalmat külföldön leginkább Garri Kaszparov nevével kötik össze, de mások mellett Mihail Kaszjanov volt miniszterelnök is benne volt. Mindkét helyen számtalan olyan kapcsolatot tudtam kialakítani, akiket most, mint újságíró fel tudok hívni.

Az orosz sajtószabadság mai helyzete bizonyos szemponttól hasonlít arra, mint ami Magyarországon történt az 1980-as években. Minél kisebb elérése, példányszáma van egy médiának, annál többet engednek meg neki.
Ami Oroszországot illeti, teljesen igaza van. Nem lehet azt mondani, hogy minden cenzúráznának. A New Timesban, a Novaja Gazetában – ahol Politkoszkaja is dolgozott – vagy az Eho Moszkvi rádióállamosán ahol viszonylag szabadon lehet írni vagy beszélni. De a gond az, hogy ezek a médiumok csak a lakosság egy töredékét érik el. A New Times például a választóképesek mindössze 0,1 százalékához jut el.

Lát esélyt pozitív változásra Oroszországban?  
Sokan azt gondolják, hogy Medvegyevvel megváltoznak majd a dolgok, mert sokat beszél a sajtó- és a szólásszabadságról. Én azt mondom: várjuk ki a végét. Mindenesetre, ha komolyan gondolja amit mond, akkor engem, Natalia Morari-t, mint „biztonsági kockázatot Oroszországra” is visszaengednek az országba. Ki fogom próbálni! Felülölök egy repülőre és meg fogok próbálni bejutni az országba. De akkor nem leszek egyedül, szólni fogok a sajtónak is, hogy legyenek ott a kameráikkal, amikor azt mondják nekem, hogy nem léphetek be az országba. Amikor legutóbb ezt történt, a tiszt a nevét sem volt hajlandó megmondani.
Ettől függetlenül Oroszország  10-15 éven belül demokratizálódni fog. Ez tény és ez nem csak az én véleményem, de több társadalomkutató is egyértelműen így gondolja. Sok függ persze az olaj árától. Ha 2015-ig vagy 2020-ig ilyen magasan marad, akkor a jelenlegi hatalomnak továbbra is nagy mozgástere lesz. De ha lejjebb csúszik, akkor jobban ki lesznek szolgáltatva a nyugati világnak.

Várhatóan még jó pár hónapig, de akár évekig sem térhet vissza Moszkvába. Mik a tervei?
Maradok a New Timesnál és dolgozok tovább. Eddig tudósító voltam, mostantól pedig különleges tudósító vagyok. De a gond az, hogy azáltal, hogy nem vagyok Oroszországban nem tudok a forrásaimmal találkozni és így az oknyomozó munkámat folytatni. Senki nem fog velem telefonon beszélni. De a oroszországi támogatóim megpróbálják bírósági úton elérni, hogy újra beutazhassak az országba.